Vajszka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vajszka
(Вајска / Vajska)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bácskai
Község Bács
Rang falu
Irányítószám 21426
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 2834 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 89 m
Terület 88,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vajszka (Szerbia)
Vajszka
Vajszka
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 24′ 39″, k. h. 19° 06′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 39″, k. h. 19° 06′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajszka témájú médiaállományokat.

Vajszka (szerbül Вајска / Vajska, horvátul Vajska, németül Wajska) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Bács községben.

Fekvése[szerkesztés]

Bácstól pár km-re nyugatra fekszik, nem messze horvát határtól és a Dunától.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település neve valószínűleg a falutól nyugatra elfolyó Vajsz folyóról ered.

Más feltételezések szerint a 13. században Vajszka környékén több "veise", azaz halfogó rekesz is található volt, és talán részben ezeknek köszönheti nevét.

Története[szerkesztés]

Vajszka Árpád-kori település. Nevét már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék is említette. Ekkor a szerémi esperességbe tartozott, már ekkor egyházas hely, és Tamás nevű papját is említették.

Neve az 1522. évi dézsmalajstromban 52 adózóval van feltüntetve, a török hódoltság alatt pedig a török defterekben, a zombori nahijében, 1554-ben 4, 1570-ben 7, 1590-ben pedig 16 adózó házzal szerepelt.

1715-ben is csak nyolc adófizető volt itt, 1768-ban pedig 45 család, akik főleg halászatból éltek.

A két részből álló faluhatár nagyobbik részét a Duna árvizei járták, nagy része posványos mocsár, nádas, kevés erdővel és csak a szárazabb években használhatók voltak legelői is. A másik kisebb rész szántóföldekből, urasági földekből állt. A területet ezért 1866-ban Bogojeva és Karavukova községekkel együtt hatalmas töltéssel ármentesítették, melyhez a terveket Hevessy Károly vármegyei főmérnök készítette.

Vajszka lakossága sokác volt, akik a török hódoltság végén telepedtek ide.

1768-ban Vajszka neve a kamarai térképen is fel volt tüntetve.

1797-ben Gromon Zsigmond a királyi kincstártól megvásárolta a falut, nemsokkal később Bogyánt is, 1807-ben pedig Vajszkai előnevet kapott. 1886-ban Gromon Dezső birtoka, akitől Vajszka 1886-ban egy részvénytársaság kezébe jutott, 1888-ban pedig gróf Hunyadi Imréné vette meg, majd a 20. század elején Széchenyi Emilnéé lett, de birtoka volt itt a gombos-vajszkai ármentesítő-társulatnak is, aki itt belvízelvezető csatornát épített, aminek következében nagy, eddig használhatatlan terület vált művelhetővé.

1910-ben 2196 lakosából 1092 magyar, 248 német, 28 szerb, 822 cigány és sokác volt. Ebből 2124 római katolikus, 50 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Hódsági járásához tartozott.

Gerecs[szerkesztés]

Vajszka határában feküdt egykor Gerecs (Gerech) falu is, melyet 1334-ben a bácsi érsek más birtokokért kapott cserébe.

Gerecs birtokosai a 15. század vége felé a Garai Bánfiak és a Hlapsityi Horváthok voltak az urai, de már 1491-ben Várdai Péter kalocsai érsek kapott reá kir. adományt.

Kőégető[szerkesztés]

Kőégető is e tájon feküdt egykor. Nevét már 1448-ban említették az oklevelekben.

1480-ban a Sápi Szentbertalani család birtoka volt, később a Patolcsaiaké lett.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4305 4341 4355 3798 3448 3272 3169[2] 2834[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1319 41,62
Románok 569 17,95
Horvátok 353 11,13
Magyarok 341 10,76
Jugoszlávok 207 6,53
Cigányok 42 1,32
Szlovákok 33 1,04
Ukránok 19 0,59
Németek 18 0,56
Montenegróiak 11 0,34
Muzulmánok 10 0,31
Oroszok 4 0,12
Ruszinok 3 0,09
Macedónok 3 0,09
Szlovének 2 0,06
Csehek 1 0,03
Bosnyákok 1 0,03
Egyéb/Ismeretlen[3]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Szent György római katolikus templom: az ősi plébániát már 1332-ben említik. A plébániát 1787-ben alapították, előtte Palona leányegyháza volt. A templom védszentje Szent György vértanú. A templomot 1842-ben és 1958-ban újították fel. A templom méretei: hossza 34 m, szélessége 10 m, magassága 7 m, a torony 24 m magas. Négy harangja van, a legnagyobb 553 kg, a legkisebb 65 kg. Az anyakönyvet 1788-óta vezetik. Ma a horvát és a magyar nemzetiségűek képezik a római katolikus lakosságot.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]