Bácstóváros
| Bácstóváros (Товаришево / Tovariševo) | |||
 | |||
| A romos állapotban lévő Borromei Szent Károly római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Palánka | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 21424 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2657 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 89 m | ||
| Terület | 56,4 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 21′ 13″, k. h. 19° 19′ 30″45.353600°N 19.325000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 13″, k. h. 19° 19′ 30″45.353600°N 19.325000°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bácstóváros témájú médiaállományokat. | |||
Bácstóváros (szerbül Товаришево / Tovariševo, németül Tovarisch) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Palánka községben.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Újvidéktől északnyugatra, Bácstól délkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bácstóváros (Tovariševo) nevét először 1543-ban említették az oklevelekben. Közigazgatásilag a Segedin oszmán szandzsák része volt. A 17. század végére a falu elnéptelenedett, csak a 18. század elején népesült be újra. Vályi András 18. század végi leírásában Tovarisovát egy rác (szerb) faluként szerepelt Bács megyében. Birtokosa ekkor a Magyar Királyi Kamara, lakossága orthodox volt.
A község 1848-ig a Habsburg Magyar Királysághoz tartozó Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott. 1848-1849-ben az autonóm szerb Vajdaság, 1849-től 1860-ig a szerb vajdaság és a Temesvári Bánság része, majd 1860-tól a falu ismét Bács-Bodrog vármegyéhez került.
A második világháború végéig a településnek jelentős német lakossága volt, ekkor azonban kitelepítették a németeket, akik római katolikus vallásúak voltak. A katolikus templom ma is áll, igen elhagyatott állapotban.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Demográfiai változások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3639 | 3755 | 3581 | 3381 | 3297 | 3043 | 3102[2] | 2657[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2583 | 83,26 |
| Cigányok | 278 | 8,96 |
| Jugoszlávok | 51 | 1,64 |
| Magyarok | 40 | 1,28 |
| Szlovákok | 37 | 0,19 |
| Horvátok | 31 | 0,99 |
| Macedónok | 5 | 0,16 |
| Montenegróiak | 4 | 0,12 |
| Muzulmánok | 4 | 0,12 |
| Szlovének | 3 | 0,09 |
| Németek | 3 | 0,09 |
| Ruszinok | 2 | 0,06 |
| Ukránok | 1 | 0,03 |
| Bosnyákok | 1 | 0,03 |
| Albánok | 1 | 0,03 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- A Borromei Szent Károly római katolikus templom: a plébániát 1868-ban alapították, míg előtte Boróc és Bács leányegyháza volt. A templom védszentje Borromei Szent Károly püspök és templomtanító. A templomot 1882-ben építették, méretei: hossza 23,75 m, szélessége 11,25 m, a hajó magassága 12 m, a torony 37 m magas. Hiányzik a plébánoslakás és nincs harang sem. A templom a második világháborúban nagy mértékben megrongálódott.
- Az ortodox templom: a római katolikus templom szomszédságában található, 1783-1785. között épült
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Vályi András: Magyarország leírása.
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye.
Ismert emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1877. január 25-én Büchler Pál filológus, műfordító.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
