Veternik
| Veternik (Ветерник) | |||
 | |||
| Az ortodox templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Újvidék | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1918 | ||
| Irányítószám | 21203 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 18 626 fő (2002)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 970 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 85 m | ||
| Terület | 19,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 15′ 12″, k. h. 19° 45′ 39″45.253333°N 19.760833°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 12″, k. h. 19° 45′ 39″45.253333°N 19.760833°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Veternik témájú médiaállományokat. | |||
Veternik (szerb nyelven Ветерник) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben.
Története
[szerkesztés]Újvidék és Futak határában a megszálló délszláv állam 1918-ban kolóniát alapított az első világháborús veteránok és sebesültek számára. A katonák zömmel a macedóniai Veternik-hegységnél harcoltak, amiért a telepesfalut Veterniknek nevezték el.
1941-ben, miután Bácska újra Magyarország része lett, moldvai csángók költöztek a településre, amely hivatalosan is felvette a Hadikliget nevet. Ezzel futaki gróf Hadik Andrásnak, a bukovinai magyarok pártfogójának kívántak emléket állítani. Megjegyzendő, hogy a Hadik család hajdanán Futakon rendelkezett birtokkal, amelyről előnevét is vette. A második világháború után a megszálló szerb államigazgatás elől magyar lakói áttelepedtek Magyarországra. Helyükre szerbeket telepítettek.
Az 1991-es népszámláláshoz képest lakossága 2002-re szinte megduplázódott, ami Újvidék közelségével magyarázható (egybenőtt a várossal).
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 789 | 846 | 1908 | 5730 | 9556 | 10 271 | 18 626[2] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 15 015 | 80,61 |
| Magyarok | 473 | 2,53 |
| Jugoszlávok | 261 | 1,40 |
| Horvátok | 235 | 1,26 |
| Cigányok | 208 | 1,11 |
| Muzulmánok | 196 | 1,05 |
| Montenegróiak | 185 | 0,99 |
| Ruszinok | 121 | 0,64 |
| Szlovákok | 88 | 0,47 |
| Macedónok | 68 | 0,36 |
| Albánok | 63 | 0,33 |
| Ukránok | 30 | 0,16 |
| Szlovének | 22 | 0,11 |
| Goránok | 16 | 0,08 |
| Románok | 14 | 0,07 |
| Bolgárok | 12 | 0,06 |
| Bosnyákok | 10 | 0,05 |
| Németek | 9 | 0,04 |
| Csehek | 7 | 0,03 |
| Oroszok | 3 | 0,01 |
| Bunyevácok | 3 | 0,01 |
| Vlachok | 1 | 0,00 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Veternik története Archiválva 2009. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
