Dunagárdony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dunagárdony
(Гардиновци / Gardinovci)
A főutca a görögkeleti templommal
A főutca a görögkeleti templommal
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségTitel
Rang falu
Irányítószám 21247
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség1297 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság78 m
Terület31,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunagárdony (Szerbia)
Dunagárdony
Dunagárdony
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 12′ 07″, k. h. 20° 08′ 04″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 07″, k. h. 20° 08′ 04″
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunagárdony
témájú médiaállományokat.

Dunagárdony (szerbül Гардиновци / Gardinovci) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Titel községben.

Fekvése[szerkesztés]

Az E75-ös út közelében, Titeltől 18 km-re nyugatra, Újvidéktől 37 km-re délkeletre, a Duna bal partja mellett fekszik Bácskában.

Története[szerkesztés]

Dunagárdony előbbi neve Gardinovce, melynek jelentése vár, vagy várhely. Nevének legelső említése a török kori defterekben, a titeli nahijében volt Gardinóvce néven 1554-ben öt, 1570-ben 13 és 1590-ben 27 adózó házzal fordult elő. Az 1699. évi török határjelző térképen egy Gradinovaca nevű kanális található, amely a Titel alatti Belianska barának Karlovic felé néző része.

Gardinovacz falu Bács vármegye 1699. évi első összírásában 91 gazdával és 65 felnőtt fiával fordult elő. Az 1702 évi összeírás szerint Gardinoczot bérbeadhatónak véleményeztetik. Neve később szerepelt az 1722, 1727, évi adóösszeírásban is. 1731-ben a gardinovácziak arról panaszkodnak, hogy a szomszéd Kovil határőri miliczia Gardinovácz nagyrészét magához ragadta. 1746-ban az eddig kamarai faluból határőri sánc lett, ahová a volt szabadkai határőröket telepítették át. E falut csajkás szolgálatra szánták, de 1752-ben egyelőre a vármegyének adták át, míg 1763-ban ismét katonai hatóság alá került és a csajkás határőrségbe sorozták be. 1873-ban ismét megszűnt a csajkás kerület, ekkor e helységet is a vármegyébe kebeleztetették be.

A község görög keleti temploma 1851-ben épült. A helység 1848-ban teljesen leégett. Határa az 1900-as évek elején 5865 kataszteri hold volt, melyből a községé 1597, a kincstáré 1099 hold volt.

Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint Dunagárdonyban 1458 lakos élt 266 házban. Anyanyelv szerint ekkor 143 magyar, 39 német, 1257 szerb volt. Vallás szerint 157 római katolikus, 1255 görög keleti, 31 evangélikus volt.

1910-ben 1564 lakosából 86 magyar, 27 német, 1437 szerb volt. Ebből 103 római katolikus, 23 evangélikus, 1405 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Titeli járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1828 1714 1712 1636 1515 1452 1485[2] 1297[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1413 95,15
Cigányok 14 0,94
Magyarok 13 0,87
Jugoszlávok 8 0,53
Horvátok 4 0,26
Bolgárok 3 0,20
Szlovákok 2 0,13
Macedónok 2 0,13
Montenegróiak 1 0,06
Oroszok 1 0,06
Muzulmánok 1 0,06
Egyéb/Ismeretlen[3]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek és források[szerkesztés]