Kamanc
| Kamanc (Сремска Каменица / Sremska Kamenica) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Újvidék | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Irányítószám | 21202 21204 21208 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 273 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 371 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 171 m | ||
| Terület | 30,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kamanc témájú médiaállományokat. | |||
Kamanc (szerbül: Сремска Каменица / Sremska Kamenica, horvátul: Srijemska Kamenica, németül: Kemenitz) Újvidék egyik déli városrésze. Korábban önálló település volt.
Fekvése
[szerkesztés]A Duna jobb partján, Péterváradtól 4 km-re délnyugatra, a Szerémségben fekszik, a Tarcal-hegység lankáin.
Története
[szerkesztés]Jelentős bortermelőhely volt.
1435 táján Kamancon Pécsi Tamás és Újlaki Bálint papok magyarra fordították a Bibliát – ez az úgynevezett huszita Biblia, az első magyar Biblia-fordítás (apokrif). Huszita tanokat tartalmazott, ezért Jacobo de Marchiabeli pápai inkvizítor üldözése elől 1439-ben a lakosság papostul, Bibliástul Moldvába menekült.
A husziták kiirtásával megbízott Jacobus de Marchia mellett utazó ferences, Szalkai Balázs számol be a magyar huszitizmus kezdeteiről, s így az első magyar nyelvű kéziratos részfordítás, a huszita Biblia előtörténetéről és szerzőinek elüldözéséről.
A trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Ürögi járásához tartozott.

Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2491 | 2849 | 3646 | 5051 | 7532 | 7955 | 11 205[2] | 12 273[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 8806 | 78,58 |
| Horvátok | 561 | 5,00 |
| Jugoszlávok | 358 | 3,19 |
| Magyarok | 256 | 2,28 |
| Montenegróiak | 141 | 1,25 |
| Szlovákok | 102 | 0,91 |
| Ruszinok | 69 | 0,61 |
| Macedónok | 38 | 0,33 |
| Ukránok | 34 | 0,30 |
| Románok | 21 | 0,18 |
| Németek | 20 | 0,17 |
| Szlovének | 15 | 0,13 |
| Muzulmánok | 14 | 0,12 |
| Goránok | 10 | 0,08 |
| Oroszok | 7 | 0,06 |
| Bunyevácok | 7 | 0,06 |
| Bosnyákok | 4 | 0,03 |
| Csehek | 2 | 0,02 |
| Albánok | 3 | 0,02 |
| Cigányok | 2 | 0,01 |
| Bolgárok | 2 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Képek
[szerkesztés]- Kamanc látképe elől a Dunával
- Az ortodox templom
- Jovan Jovanović Zmaj szerb költő szobra
- Kórház
- Educons Egyetem
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
További információk
[szerkesztés]- Kamenica a Vajdasági Magyar Digitális Adattár oldalán
- Thomka Orsolya – Kurcz Ádám István – Tóth Anikó: Délvidék – A Vajdaság és Belgrád. Bácska, Bánság, Szerémség és az Al-Duna. Ketzal Kiadó Kft. Budapest, 2010. (Magyar Szemmel sorozat). Archiválva 2022. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben 3. Szerémség, adattár. 258–260. oldal
- Hetzmann Róbert (szerk.):Magyar helységnevek a Szerémségben. Budapest, 2019. 23–24. oldal.
