Szilbács
| Szilbács (Силбаш / Silbaš) | |
 | |
| Az ortodox és az evangélikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bácskai |
| Község | Palánka |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 21433 |
| Körzethívószám | +381 21 764 / +381 21 777 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2467 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 67 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 85 m |
| Terület | 42,6 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 36″, k. h. 19° 27′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 23′ 36″, k. h. 19° 27′ 40″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szilbács témájú médiaállományokat. | |
Szilbács (szerbül Силбаш / Silbaš) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Palánka községben.
Fekvése[szerkesztés]
Palánkától 18 km-re északkeletre, Újvidéktől 33 km-re északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
Nevét 1263-ban említette először oklevél Zyli Bach néven, mint Keszi határosát és mint várföldet. 1267-ben Scylbach néven írták.
1332-ben már egyházas hely volt. A pápai tizedjegyzék adatai szerint papja ekkor 20 báni pápai tizedet fizetett.
1455-ben a Lekcsei Sulyok családé volt, mely e birtokára is kölcsönös örökösödési szerződést kötött a Szántai Marháti családdal.
1590-ben a török defterek a bácsi nahijéban sorolják fel Szilbást 25 házzal.
1690-ben szerbekkel telepítették be, 1714-ben már pecsétje is volt.
1715-ben a bácsmegyei adójegyzékben már 18 adófizetővel szerepelt.
1900-as népszámláláskor 3311 lakosa volt.
A szlovákok 1770-ben érkeztek a faluba, 1900-ban 720-an voltak. Ők építették fel az evangélikus templomot.
1910-ben 3401 lakosából 71 magyar, 1010 szlovák, 2188 szerb volt. Ebből 78 római katolikus, 1046 evangélikus, 2246 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Palánkai járásához tartozott.
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3308 | 3295 | 3267 | 3144 | 3025 | 2806 | 2849[2] | 2467[1] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1601 | 56,19 |
| Szlovákok | 1018 | 35,73 |
| Cigányok | 44 | 1,54 |
| Jugoszlávok | 34 | 1,19 |
| Horvátok | 19 | 0,66 |
| Magyarok | 10 | 0,35 |
| Szlovének | 2 | 0,07 |
| Ruszinok | 2 | 0,07 |
| Montenegróiak | 1 | 0,03 |
| Ukránok | 1 | 0,03 |
| Románok | 1 | 0,03 |
| Macedónok | 1 | 0,03 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye
