Dombó (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dombó (Раковац / Rakovac)
Utcarészlet
Utcarészlet
Dombó címere
Dombó címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségBelcsény
Rang falu
Irányítószám 21299
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 1989 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság177 m
Terület20,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dombó (Szerbia)
Dombó
Dombó
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 12′ 14″, k. h. 19° 45′ 34″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 14″, k. h. 19° 45′ 34″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombó témájú médiaállományokat.

Dombó (szerbül Раковац / Rakovac) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Belcsény községben.

Története[szerkesztés]

Dombó nevét 1237-ben említi először oklevél a IV. Béla király által alapított bélakúti (péterváradi) apátság javai között. A dokumentum a dombói kolostort az apátsággal szomszédos birtokként említi. Itt állt a 13. és a 14. században a Szent György tiszteletére emeltetett bebcés apátság, a források azonban a Boldogságos Szűzről elnevezett templomról is szólnak, amiből következtethetően, női bencés kolostor is létezett ezen a helyen.

Az itt végzett ásatások során a római korból való épületek alapjai is a felszínre kerültek, melyek köveit a háromhajós bazilika és a gótikus templom építésekor használták fel.

A dombói várról 1473-ből maradt fenn feljegyzés,többek között arról is, hogy a dombói várnagyok Csőregen hatalmaskodtak. Dombó ebben az időben már a szerémi püspökség fennhatósága alá tartozott, és valószínűleg ekkoriban építették át a kolostort várrá, és a nyugati oldalon ekkor épülhetett a kis kaputorony is. A vár virágzása a török időkig tartott.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
582 715 1060 968 1091 1357 1989[2]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1700 85,47
Jugoszlávok 71 3,56
Magyarok 44 2,21
Horvátok 42 2,11
Muzulmánok 22 1,10
Montenegróiak 15 0,75
Szlovákok 11 0,55
Szlovének 9 0,45
Ukránok 7 0,35
Románok 4 0,20
Macedónok 3 0,15
Oroszok 2 0,10
Bunyevácok 2 0,10
Bolgárok 2 0,07
Ruszinok 1 0,05
Cigányok 1 0,05
Németek 1 0,05
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek és források[szerkesztés]