Nádalja
| Nádalja (Надаљ / Nadalj) | |
 | |
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bácskai |
| Község | Szenttamás |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 21216 |
| Körzethívószám | +381 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2202 fő (2002)[1] +/- |
| Népsűrűség | 66 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 81 m |
| Terület | 33,6 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 30′ 25″, k. h. 19° 55′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 30′ 25″, k. h. 19° 55′ 19″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nádalja témájú médiaállományokat. | |
Nádalja (szerbül Надаљ / Nadalj) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Szenttamás községben.
Fekvése[szerkesztés]
A Ferenc-csatorna mellett, Szenttamástól 14 km-re délkeletre, Temerintől 13 km-re északra, Bácsföldvártól 10 km-re nyugatra fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a magyar nadály (= pióca) főnévből ered.
Története[szerkesztés]
Nádalja középkori település, amely a török hódoltság alatt elnéptelenedett és Csurogról és Dunacsébről telepítették be a 19. század elején. A Sajkásvidék része megszűntéig, 1873-ig. 1920-ig Bács-Bodrog vármegye Zsablyai járásához tartozott.
A 20. század elején Nádalja lakosainak megközelítőleg 25%-a volt magyar nemzetiségű, később megfogyatkoztak, beolvadtak vagy a közeli magyar falvakba és városokba költöztek. A magyar nemzetiségűek száma ma sem annyi ahogy a népszámlálási adatok mutatják, hanem jóval több, mert sokan nem nyilatkoznak, jugoszlávnak vagy szerbnek vallják magukat.
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2554 | 2490 | 2441 | 2163 | 2042 | 1952 | 2202[2] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1794 | 81,47 |
| Magyarok | 163 | 7,40 |
| Cigányok | 82 | 3,72 |
| Jugoszlávok | 56 | 2,54 |
| Muzulmánok | 16 | 0,72 |
| Ruszinok | 15 | 0,68 |
| Horvátok | 8 | 0,36 |
| Montenegróiak | 6 | 0,27 |
| Oroszok | 6 | 0,27 |
| Németek | 6 | 0,27 |
| Macedónok | 3 | 0,13 |
| Ukránok | 2 | 0,09 |
| Románok | 2 | 0,09 |
| Szlovákok | 1 | 0,04 |
| Bunyevácok | 1 | 0,04 |
| Albánok | 1 | 0,04 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1872. október 14-én Tapavicza Momcsilló szerb nemzetiségű magyar sportoló, bronzérmes teniszben az 1896-os athéni olimpiai játékokon, valamint építész, az újvidéki Matica Srpska épületének tervezője
Galéria[szerkesztés]
-
Az ortodox templom -
A római katolikus templom -
Vasúti híd a Ferenc-csatornán -
A Ferenc-csatorna, háttérben a Tapavica szállással
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
