Káty
| Káty (Каћ / Kać) | |||
 | |||
| A főutca a görögkeleti templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Újvidék | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 21241 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 11 067 fő (2022) | ||
| Népsűrűség | 153 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 86 m | ||
| Terület | 73,0 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 18′ 15″, k. h. 19° 56′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 15″, k. h. 19° 56′ 31″ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Káty témájú médiaállományokat. | |||
Káty (szerbül Каћ / Kać) Újvidék községhez tartozó település Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, a történelmi Sajkásvidéken.
Fekvése[szerkesztés]
Újvidéktől 10 km-re északkeletre, Zsablya irányában fekvő település.
Története[szerkesztés]
Káty az Újvidék fölött kiinduló, úgynevezett római sáncok kezdetétől keletre, közel a dunai ártérhez fekszik. Ezért nevét a "Káta" szóból származónak tartják, amely besnyő szó, és gátat, erődöt jelent.
Káty nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említette először Chacz néven, a tizedjegyzékben Pétervárad után áll: Chacz, utána Cussidi, e sorrend is azt valószínűsíti hogy Chaz alatt valóban Káty értendő, és Cussidi alatt Kizsdi, mivel ma Kuzsdin kátyi határrész.
1417-ben található a településről az az adat, mely szerint Laurentius de Kaathi és fiai a titeli káptalan előtt bácsmegyei Kaathi nevű birtokot, melyet ők és néhai Karani György birtak, rokonaiknak, Losonczi Zsigmondnak és Machadonyai Miklósnak adták.
1477-ben Káty a karomi, ma karloviczi várhoz tartozott.
1553-1554-ben a török defterek a titeli nahijében említettek egy Fagy nevű falut 9 fizető és 10 nem fizető házzal. Káty Steltzernél 1570-ben 14, 1590-ben 19 adózó házzal van felsorolva.
A török hódoltság után Bács vármegye 1699. évi első összeírásában a bácsi járásban 68 gazdával szerepel, az 1702-es kamarai összeírásban pedig bérbe adható faluként írták.
1715-ben csak 16 adózót találtak Kátyon, valószínű, hogy Rákóczi hadai pusztítottak itt.
1722-ben 60 szerb adózóval említették és akkor az új Bodrog vármegyéhez tartozott.
1767-ben Kátyhoz tartozó pusztákként volt említve Csót, Kuzdin, Alsó- és Felső-Verkalova.
1769-ben Kátyot, mely eddig kincstári falu volt, a Tisza-Maros Határőrvidék részeként csajkások közé sorozták és lakóinak határőri katonai szolgálatokat kellett tennie.
1849. június 7-én a község melletti erőben Perczel Mór vereséget szenvedett Jellasics horvát bán csapataitól. Attól kezdve Perczel mindennemű támadó szándékkal felhagyott a Délvidéken. Egyelőre tisztán védekező, illetőleg megfigyelő magatartást követett. Rövidesen átadta a déli területek magyar hadseregének vezetését, s a Cegléd táján gyülekező magyar tartaléksereg parancsnoka lett.[1]
1873-ban pedig a Sajkás-kerület feloszlatása után ezt a falu is – a kerület többi településével együtt, mint a valamikori Bács vármegye területe – Bács-Bodrog vármegyéhez került.
A trianoni békeszerződősig Bács-Bodrog vármegye Titeli járásához tartozott.
Népesség[szerkesztés]
1910-ben 4192 lakosából 249 magyar, 988 német, 2953 szerb volt. Ebből 208 római katolikus, 976 evangélikus, 2934 görögkeleti ortodox volt.
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 4406 | 4478 | 5640 | 6701 | 8551 | 9755 | 11 166[2] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 10 094 | 90,39 |
| Magyarok | 456 | 4,08 |
| Jugoszlávok | 155 | 1,38 |
| Horvátok | 60 | 0,53 |
| Muzulmánok | 34 | 0,30 |
| Szlovákok | 30 | 0,26 |
| Cigányok | 27 | 0,24 |
| Montenegróiak | 26 | 0,23 |
| Ruszinok | 18 | 0,16 |
| Macedónok | 9 | 0,08 |
| Ukránok | 5 | 0,04 |
| Románok | 5 | 0,04 |
| Csehek | 4 | 0,03 |
| Oroszok | 4 | 0,03 |
| Németek | 4 | 0,03 |
| Bolgárok | 4 | 0,03 |
| Szlovének | 3 | 0,02 |
| Albánok | 2 | 0,01 |
| Bunyevácok | 1 | 0,00 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1890-ben Lasi János kiváló első világháborús katonai pilóta
Nevezetességek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A kátyi ütközet.1849. június 7-én. – In. Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme – Grill, Budapest, 1928–1942 – Harmincharmadik fejezet – A délvidéki események. 1849. május közepétől augusztus elejéig. – Hozzáférés ideje: 2012. október 16. 20:30.
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Káty története Archiválva 2021. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
