Futak
| Futak (Футог / Futog) | |||
 | |||
| A Jézus Szíve római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Újvidék | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Irányítószám | 21410 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Rendszám | NS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 18 011 fő (2022)[1] | ||
| Népsűrűség | 231 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 85 m | ||
| Terület | 80,3 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 14′, k. h. 19° 43′45.233333°N 19.716667°EKoordináták: é. sz. 45° 14′, k. h. 19° 43′45.233333°N 19.716667°E | |||
| Futak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Futak témájú médiaállományokat. | |||
.png)
Futak (szerbül Футог / Futog, németül Futak) városi jellegű település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben. Két település, Ó- és Újfutak egyesítésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Újvidéktől 10 km-re nyugatra, a Duna bal partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a régi magyar Futak személynévből, az pedig a futár főnévből ered.
Története
[szerkesztés]A településnek várkastélya volt, melyet 1422-ben említenek a Garaiak birtokaként, akik 1400. körül szerezték meg a kihalt futakiak birtokait.
1456-ban itt tartott országgyűlést a király, amelyen a várak Hunyadiaktól való visszavételét határozták el.
1462-ben itt verte meg Rozgonyi Sebestyén az országra törő törököket, kiszabadítva 17000 foglyot.
1487-ben Corvin János birtoka volt.
Vásárai messze földön híresek voltak, ahova a Dunán a Fekete-tengerről is eljöttek az idegen kereskedők áruikkal.
1760-as években hadi sikerei elismeréséül Hadik András (hadvezér) grófi rangja mellé Futak környéki földbirtokokat kapott, ezt a nevében is feltüntette.
1848. szeptember 6-án véres csata volt itt a honvédsereg és a szerb felkelők között.
1910-ben Ófutaknak 5976 lakosából 2595 német 2483 szerb, 551 magyar és 282 szlovák volt. Újfutaknak 3568 lakosából 2115 német, 907 magyar, és 502 szerb volt.
A trianoni békeszerződésig mindkét település Bács-Bodrog vármegye Újvidéki járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 5366 | 6049 | 8256 | 10 614 | 14 664 | 16 048 | 18 582[2] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 16 828 | 90,56 |
| Magyarok | 279 | 1,50 |
| Jugoszlávok | 226 | 1,21 |
| Horvátok | 152 | 0,81 |
| Szlovákok | 147 | 0,79 |
| Cigányok | 107 | 0,57 |
| Montenegróiak | 68 | 0,36 |
| Ruszinok | 38 | 0,20 |
| Macedónok | 31 | 0,16 |
| Németek | 24 | 0,12 |
| Ukránok | 17 | 0,09 |
| Muzulmánok | 15 | 0,08 |
| Oroszok | 11 | 0,05 |
| Szlovének | 9 | 0,04 |
| Románok | 9 | 0,04 |
| Csehek | 8 | 0,04 |
| Bolgárok | 6 | 0,03 |
| Goránok | 4 | 0,02 |
| Bunyevácok | 4 | 0,02 |
| Bosnyákok | 1 | 0,00 |
| Albánok | 1 | 0,00 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt temették el 1790-ben Hadik András császári tábornagyot.
- Itt született 1812. augusztus 30-án Haraszthy Ágoston, az első kaliforniai borászatok alapítója.
- Itt (Ófutakon) született Hendrey József (1891–1959) magyar erdőmérnök, országgyűlési képviselő.
Képgaléria
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Попис становништва, домаћинстава и станова 2022. у Републици Србији
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
