Ugrás a tartalomhoz

Tiszakálmánfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszakálmánfalva
(Будисава / Budisava)
Tiszakálmánfalva címere
Tiszakálmánfalva
címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségÚjvidék
Rangfalu
Alapítás éve1884.
Irányítószám21242
Körzethívószám+381 21
Népesség
Teljes népesség3825 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség273 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság86 m
Terület14,0 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 16′ 53″, k. h. 19° 59′ 38″45.281400°N 19.993900°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 53″, k. h. 19° 59′ 38″45.281400°N 19.993900°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakálmánfalva
témájú médiaállományokat.

Tiszakálmánfalva vagy Budiszava (szerbül Будисава / Budisava, németül Waldneudorf) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben. Közigazgatásilag Újvidék városi községhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Újvidéktől 16 km-re északkeletre, Káty és Sajkásszentiván közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Tiszakálmánfalva újabb telepítésű település, amely 1884-ben a Felsőkabol határában levő Grahova nevű erdő kivágása után keletkezett új magyar telepként, 200 magán és 9 középülettel, amely Tisza Kálmán, akkori miniszterelnökről kapta nevét, és 1894. júliusában belügyminiszteri engedéllyel Felsőkaboltól elkülönítve vált nagyközséggé.

1889-ben római katolikus lelkészséget (curatia) szerveztek; eleinte az istentiszteleteket is az iskolaépületben tartották. 1894-ben megalakult az evangélikus anyaegyház is.

1910-ben 2061 lakosából 1108 magyar, 923 német, 16 szlovák volt. Ebből 947 római katolikus, 147 református, 894 evangélikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Titeli járásához tartozott.

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
2090 2122 2476 2825 3502 3685 3825[2]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szerbek 2260 59,08
Magyarok 1204 31,47
Jugoszlávok 102 2,66
Ukránok 60 1,56
Horvátok 35 0,91
Csehek 17 0,44
Montenegróiak 12 0,31
Ruszinok 10 0,26
Cigányok 9 0,23
Németek 9 0,23
Szlovének 7 0,18
Muzulmánok 6 0,15
Macedónok 6 0,15
Szlovákok 3 0,07
Oroszok 2 0,05
Románok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]