Tiszakálmánfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszakálmánfalva

(Будисава / Budisava)
Budisava.jpg
Tiszakálmánfalva címere
Tiszakálmánfalva
címere
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bácskai
Község Újvidék
Rang falu
Alapítás éve 1884.
Irányítószám 21242
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 3825 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség 273 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 86 m
Terület 14,0 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszakálmánfalva (Szerbia)
Tiszakálmánfalva
Tiszakálmánfalva
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 16′ 32″, k. h. 19° 59′ 23″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 32″, k. h. 19° 59′ 23″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakálmánfalva
témájú médiaállományokat.

Tiszakálmánfalva vagy Budiszava (szerbül Будисава / Budisava, németül Waldneudorf) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben. Közigazgatásilag Újvidék városi községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Újvidéktől 16 km-re északkeletre, Káty és Sajkásszentiván közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Tiszakálmánfalva újabb telepítésű település, amely 1884-ben a Felsőkabol határában levő Grahova nevű erdő kivágása után keletkezett új magyar telepként, 200 magán és 9 középülettel, amely Tisza Kálmán, akkori miniszterelnökről kapta nevét, és 1894. júliusában belügyminiszteri engedéllyel Felsőkaboltól elkülönítve vált nagyközséggé.

1889-ben római katolikus lelkészséget (curatia) szerveztek; eleinte az istentiszteleteket is az iskolaépületben tartották. 1894-ben megalakult az evangélikus anyaegyház is.

1910-ben 2061 lakosából 1108 magyar, 923 német, 16 szlovák volt. Ebből 947 római katolikus, 147 református, 894 evangélikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Titeli járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
2090 2122 2476 2825 3502 3685 3825[2]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 2260 59,08
Magyarok 1204 31,47
Jugoszlávok 102 2,66
Ukránok 60 1,56
Horvátok 35 0,91
Csehek 17 0,44
Montenegróiak 12 0,31
Ruszinok 10 0,26
Cigányok 9 0,23
Németek 9 0,23
Szlovének 7 0,18
Muzulmánok 6 0,15
Macedónok 6 0,15
Szlovákok 3 0,07
Oroszok 2 0,05
Románok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]