Bogyán
| Bogyán (Бођани / Bođani) | |
 | |
| A római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bácskai |
| Község | Bács |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 21427 |
| Körzethívószám | +381 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1113 fő (2002) |
| Népsűrűség | 21 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 91 m |
| Terület | 53,3 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 21″, k. h. 19° 06′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 23′ 21″, k. h. 19° 06′ 18″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bogyán témájú médiaállományokat. | |
Bogyán (szerbül Бођани / Bođani, horvátul Bođani, németül Bogjani) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Bács községben.
Fekvése[szerkesztés]
Bácstól nyugatra, a Duna közelében, Vajszka és Palona közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Bogyán már az Árpád-korban, a Mohácsi vész előtt is fennállt.
1338-1342. között már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is Boian néven, legközelebb pedig 1543-ban az úrbéri összeírásban volt nyoma, ekkor Bogyán néven írták nevét.
1554-ben a török defterek említették a zombori nahijében, ahol Bogyan vagy Budinovce kettő, 1590-ben pedig nyolc adózó házzal szerepelt.
1691-ben a bácsi prépostság tizedjegyzékében, Bács vármegye adójegyzékében volt említve Bogyán falu.
1759-ben királyi adományként kapta a falut Putnik Mózes bácsi szerb püspök.
Az 1768. évi kamarai mappa adatai szerint kis falu, 43 görögkeleti szerb családdal, és Sotrok, Vajsz és Borovo nevű halászóhelyekkel.
Bogyánhoz tartozott a kalugyerek szerb kolostora is, mely Vajszka és Bogyán közt félúton állt. A kolostor a hagyományok szerint még a 15. században épült. A zárdában, a templom szentélyében becses képeket őriztek: A tizenkét apostol-t és fölöttük Krisztus születése címmel. A másik oldalon Mindenszentek, Szűz Mária az angyalok között, Isten a föld fölött. A szentély előtt a kupolában: Krisztus keresztre feszítése, Az úrvacsora, A lábmosás, Júdás csókja, Krisztus a Pilátus előtt és más bibliai tárgyú képek.
1799-től Bogyán a Gromon családé volt.
A falunak 1856-ban épült meg kis temploma a katolikusok számára, melyet Szent Illés tiszteletére szenteltek fel.
1876-ban a községben nagy árvíz pusztított, amely sok házat romba döntött.
1898-ban birtokosok voltak itt, gróf Hunyady Imre, a kincstár, és a zárda.
Az 1900. évi népszámlálási adatok szerint Bogyánban 157 házban 854 lakos élt, melyből 56 magyar, 77 német, 313 szerb, 407 sokác volt, ebből 504 római katolikus, 350 görögkeleti ortodox, 6 izraelita. A község határa ekkor 9229 kataszteri hold volt.
Az 1900-as évek elején gróf Széchenyi Emilné és a királyi kincstár birtoka volt.
Régi helynevei, dűlőnevei közül a 20. század elején még ismert volt Fehértemplom (Bela Crkva), Pokol (Pako) és Kulcs (Klucs) neve.
A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Hódsági járásához tartozott.
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1851 | 2208 | 2533 | 1879 | 1559 | 1323 | 1113[1] | 952 fő (2011)[2] +/- |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 586 | 52,65 |
| Horvátok | 172 | 15,45 |
| Jugoszlávok | 127 | 11,41 |
| Magyarok | 50 | 4,49 |
| Ukránok | 46 | 4,13 |
| Cigányok | 28 | 2,51 |
| Szlovákok | 17 | 1,52 |
| Németek | 9 | 0,80 |
| Csehek | 2 | 0,17 |
| Macedónok | 2 | 0,17 |
| Montenegróiak | 1 | 0,08 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Látnivalók[szerkesztés]
- Szent Illés római katolikus templom: 1936-ban a vajszkai plébánia területéről önálló vikariánus alakult, mely eddig Palonához tartozott. Mint plébániát, még jóval a török idők előtt, 1338-ban említették. Önálló plébániává 1956. január 1-jétől vált. A templomot 1855-ben emelték, névadója Szent Illés próféta. A templom méretei: hossza 15 m, szélessége 6,5 m, a torony magassága 20 m. Három harangja közül a legnagyobb 200 kg, a legkisebb 86 kg. Az anyakönyvet 1936 óta vezetik.
- A bogyáni ortodox kolostor 2019 óta a Bács kultúrtáj helyszín részeként a világörökség javaslati listáján szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
- ↑ Cultural landscape of Bač and its surroundings. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2019. április 19.)
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye
