Kalugyer
| Kalugyer (Călugări) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kerpenyéd |
| Irányítószám | 417136 |
| SIRUTA-kód | 28237 |
| Népesség | |
| Népesség | 477 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 0 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 450 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kalugyer
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 25′ 25″, k. h. 22° 28′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 25″, k. h. 22° 28′ 37″ | |
| Kalugyer weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kalugyer (románul Călugări) falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Bihar megyében, a Fekete-Körös mellett, Vaskohtól délre, Vaskohaszódtól délkeleti szomszédjában fekvő település.
Története[szerkesztés]
Kalugyer (Kaluger) földesura a nagyváradi 1. számú püspökség volt, és még az 1900-as évek elején is a püspökség birtoka volt.
A település lakói között sokan űzik a fazekasipart.
A település környékén márványbányászás is folyik.
Kalugyer határában fakad az Izbuk, vagy Dagadóforrás néven ismert időszaki forrás, melynek vize mély sziklaüregből hosszabb-rövidebb időközökben fakad, miközben a mélységben zúgás hallatszik, s ekkor a belső medence vízzel egészen megtelik, s vízesés alakjában folyik le. Ez a csodás természeti tünemény azonban csak néhány percig tart.
A környék lakossága Csodaforrás-nak is nevezi, és gyógyító erőt tulajdonít neki.
Fényes Elek az 1800-as években írta a településről: "oláh falu Bihar megyében, a váradi deak püspök vaskóhi uradalmában magas hegyek közé szorított völgyben 655 n. e. óhitű lakossal, s anyatemplommal. Határa 8066 hold, melyből szántó 1577, erdő és legelő 3489 hold. Majorsági földek itt nincsenek. Van itt egy hamuzsírfőző huta, melly 60 egyént foglalkoztat, s a Vaskóhnál említett Izbuka nevű dagadó forrás is e helység határára esik. Ez húsvét előtt egészpünkösdig egy vagy két óra negyedben nagy zúgások közt egyszer egyszer rohan ki, felette hideg és tiszta víz, s némelyek fürdésre használják"
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görög keleti temploma - 1863-ban épült.
- A falu határában található az Izbuk nevű időszaki forrás.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901. .
- Fényes Elek: Bihar várm. Term. Földrajza.
- A Pallas nagy lexikona
.svg){kind=small}