Kalugyer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalugyer (Călugări)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségKerpenyéd
Rangfalu
KözségközpontKerpenyéd
Irányítószám417136
SIRUTA-kód28237
Népesség
Népesség412 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság0
Földrajzi adatok
Tszf. magasság450 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 25″, k. h. 22° 28′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 25″, k. h. 22° 28′ 42″
Kalugyer weboldala
SablonWikidataSegítség

Kalugyer (románul Călugări) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Bihar megyében, a Fekete-Körös mellett, Vaskohtól délre, Vaskohaszódtól délkeleti szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kalugyer (Kaluger) földesura a nagyváradi 1. számú püspökség volt, és még az 1900-as évek elején is a püspökség birtoka volt.

A település lakói között sokan űzik a fazekasipart.

A település környékén márványbányászás is folyik.

Kalugyer határában fakad az Izbuk, vagy Dagadóforrás néven ismert időszaki forrás, melynek vize mély sziklaüregből hosszabb-rövidebb időközökben fakad, miközben a mélységben zúgás hallatszik, s ekkor a belső medence vízzel egészen megtelik, s vízesés alakjában folyik le. Ez a csodás természeti tünemény azonban csak néhány percig tart.

A környék lakossága Csodaforrás-nak is nevezi, és gyógyító erőt tulajdonít neki.

Fényes Elek az 1800-as években írta a településről: "oláh falu Bihar megyében, a váradi deak püspök vaskóhi uradalmában magas hegyek közé szorított völgyben 655 n. e. óhitű lakossal, s anyatemplommal. Határa 8066 hold, melyből szántó 1577, erdő és legelő 3489 hold. Majorsági földek itt nincsenek. Van itt egy hamuzsírfőző huta, melly 60 egyént foglalkoztat, s a Vaskóhnál említett Izbuka nevű dagadó forrás is e helység határára esik. Ez húsvét előtt egészpünkösdig egy vagy két óra negyedben nagy zúgások közt egyszer egyszer rohan ki, felette hideg és tiszta víz, s némelyek fürdésre használják"

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti temploma - 1863-ban épült.
  • A falu határában található az Izbuk nevű időszaki forrás.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  .
  • Fényes Elek: Bihar várm. Term. Földrajza.
  • A Pallas nagy lexikona