Nagybáród

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagybáród (Borod)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang községközpont
Községközpont Nagybáród
Beosztott falvak Báródsomos, Cséklye, Felsőpatak, Kisbáród, Sárán
Irányítószám 417065
SIRUTA-kód 27579
Népesség
Népesség 1363 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 17
Község népessége 3843 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagybáród (Románia)
Nagybáród
Nagybáród
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 59′ 30″, k. h. 22° 36′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 30″, k. h. 22° 36′ 56″

Nagybáród (Borod), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Királyhágó és a Magura alatt, Csucsától északnyugatra, a Sebes-Körös völgyében fekvő település.

Története[szerkesztés]

Nagybáród Árpád-kori település, az egykori Báródság központja volt. A település a királyhágói útvonal őrizetére kirendelt báródi szabad jobbágyok ősi fészke volt, a báródsági kerület és kapitány székhelye, mely már Benedek váradi püspök 1291 évi jegyzékében is szerepelt.

Nevét 1291-ben említette először oklevél Boroud néven.

1392-ben Magyarbarod, 1475-ben Barod (Magyar) néven írták.

A 14. századig szinmagyar lakosságú településre román lakosság telepedett le Magyarbarodra és lakossága fokozatosan elrománosodott.

1475-ben Barodi Vajda Stefan birtoka, akinek Nagybáródon kívül ekkor birtokában volt még Kisbáród, Cséklye, Szárazpatak, Hárombeznye és Kenechel is.

1499-ben is Barodi Vaida Stefan birtoka volt, kiről halála után Anastasiaé nevű őzvegyére maradt.

1500-ban Kabos Kristóf itteni birtokrészét 200 arany forintért zálogba adta.

1851-ben Fényes Elek leírásában hetivásárát is megemlítette.

1910-ben 3183 lakosából 477 magyar, 1286 szlovák, 1371 román volt. Ebből 1475 római katolikus, 1245 görög katolikus, 239 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.

Egykor ezüstbányái is voltak, később pedig kőszénbányája volt. Hegyeiben sok fehér kovakő és márvány van.

Ide tartoztak Sarán, Zboristya, Magarics, Pallady-erdő és Szállender-erdő puszták is.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög katolikus temploma

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]