Mezőbikács
| Mezőbikács (Bicac) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Gyapju |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gyapju |
| Irányítószám | 417148 |
| SIRUTA-kód | 28282 |
| Népesség | |
| Népesség | 589 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 170[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 106 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Mezőbikács
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 54′ 06″, k. h. 21° 47′ 18″46.901666666667, 21.78833333333346.901667°N 21.788333°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 06″, k. h. 21° 47′ 18″46.901666666667, 21.78833333333346.901667°N 21.788333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mezőbikács (románul Bicaci) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Az alföldi síkságon, Cséffától keletre, Nagyszalontától északkeletre, a váradi út jobb oldalának közelében, Gyapju, Nyárszeg, Jánosd és Inánd közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Bikács Árpád-kori település. Nevét már 1291–1294 között említette oklevél in Bykach néven.
A falu egykor nem a mostani helyén, hanem ettől délkeletre állt, ahol ősi templomának nyomai még az 1870-es években is látszottak.
A 13. század elején már egyházas hely volt. 1332–1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is Bykach néven. Papja 1332-ben 20 garas pápai tizedet fizetett.
1374-től Bikács a latin szertartású váradi káptalan birtoka lett.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | ... 530 óhitű, 4 református, 3 zsidó lakossal. Határa 3010 hold. Bírja a váradi deák káptalan. | ” |
1910-ben 1287 lakosából 135 magyar, 456 szlovák, 585 román volt. Ebből 654 római katolikus, 35 református, 585 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.
Egykor itt volt a Cséffai járás egyik körjegyzősége is.
A 2002-es népszámláláskor 588 lakójából 378 fő (64,3%) román, 172 fő (29,3%) magyar, 18 fő (3%) szlovák nemzetiségű, 17 fő (2,9%) pedig cigány etnikumú volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1813-ban épült.
- Görögkeleti temploma 1800-ban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv
| ||||||||||||||||||||||||||||
Erdély-portál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
.svg){kind=small}