Kőalja
| Kőalja (Subpiatră) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Cécke |
| Irányítószám | 417607 |
| SIRUTA-kód | 31903 |
| Népesség | |
| Népesség | 602 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kőalja
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 01′ 00″, k. h. 22° 18′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 00″, k. h. 22° 18′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kőalja (Subpiatră), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Réz-hegység alatt, a nagyvárad–kolozsvári vasútvonal közelében, Élesdtől délnyugatra fekvő település.
Története[szerkesztés]
Kőalja nevét 1552-ben említette először oklevél Kwallya néven. 1561-ben Kewallya, 1692-ben Kő-Alya, 1808-ban Kőallya, Szuptpiátra, 1913-ban Kőalja néven írták.
A 15. században a Czibak család birtoka volt. 1563-ban a Czibakok kihalta után a Mágócsy, majd a sövényházi Móricz családra szállt. Az 1800-as évek első felében a Beöthy családé, a 20. század elején pedig Zathureczky István volt itt a nagyobb birtokos. Hegyeiben nagyarányú mészégetés folyt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kőalja, románul Subtyátra. Lakja 332 óhitü, anyatemplommal. Határa 3120 hold, ... Van két patakja, mészhegye, mellyből mész égettetik... Birja Beöthy Zsigmond.”
1910-ben 432 lakosából 298 magyar, 133 román volt. Ebből 424 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
Ortodox fatemplomát az Élesd melletti Szent Illés-kolostorba költöztették át.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}