Almaszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Almaszeg (Voivozi)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Papfalva
Irányítószám 417397
SIRUTA-kód 30639
Népesség
Népesség 1643 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 57
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Almaszeg (Románia)
Almaszeg
Almaszeg
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 12′ 56″, k. h. 22° 23′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 56″, k. h. 22° 23′ 25″

Almaszeg (románul: Voivozi) Romániában, Bihar megyében található falu.

Nevének eredete[szerkesztés]

A falu a Bisztra patak völgyében, egy vadalmafákkal benőtt szögre épült, innen kapta a nevét. 1391-ben Almazigy, 1406-ban Almazegh névemn szerepelt.[2]

Fekvése[szerkesztés]

Margittától délkletre, a Réz-hegység alatt, a Bisztra patak mellett fekvő település.

Története[szerkesztés]

A község 1470 körül Oppidum Almazegh néven Sólyomkő vára tartozékaként szerepelt.

1800 körül üveghuta is volt a községben.

Az 1800-as évek elején a Péchy, Baranyi és a Fráter család volt birtokosa.

Az 1900-as évek elején pedig a mölki apátságnak volt itt birtoka.

A településhez tartoztak Margittai-Kalló és Csillagos-Kalló is.

Fényes Elek a következőket írta a településről: "…a Rézalján, igen szép regényes vidéken, Margittához, mely utolsó postája, 2 1/2 mérföldnyire, 315 n.e. óhitű lak., s anyatemplommal. Hegyes völgyes határa 3000 holdnyi, melyből szántó 600, kaszálló 400, erdő 2000 hold; Szőleje nincs. Úrbéri telek 11 6/8. Sovány agyagos földjében csupán tengerit és zabot termesztenek. Vize a Bisztra, mely alatt foly el, s van rajta 2 guba-kalló, és két malom két-két kőre. Ugyan a határban van egy üveggyár, melly meglehetős portékákat készíttet. Birtokosa a helységnek 1 gyárnak: Fráter Pál."

Híres emberek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Kiss Lajos: Helynévmagyarázatok. Magyar Nyelv, CII. évf. 2. sz. (2006. jún.) 237. o.

Források[szerkesztés]