Bisztra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bisztra (Bistra)
A falu látképe
A falu látképe
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Fehér
Rang községközpont
Községközpont Bisztra
Beosztott falvak Aronești, Bălești, Bălești-Cătun, Bârlești, Ciuldești, Creţeşti, Dâmbureni, Dealu Muntelui, Durăști, Gânești, Gârde, Hodișești, Hudricești, Lipaia, Lunca Largă, Lunca Merilor, Mihăiești, Nămaș, Novăcești, Perjești, Poiana, Poiu, Rătitiș, Runcuri, Sălăgești, Ștefanca, Tolăcești, Tomnatec, Trișorești, Țărănești, Vârși-Rontu, Vârșii-Mari, Vârșii-Mici
Polgármester Traian Gligor
Irányítószám 517115
Körzethívószám 0x58[1]
SIRUTA-kód 3039
Népesség
Népesség 1988 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság -
Község népessége 4540 fő (2011. okt. 31.)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 548 m
Terület 11 800 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bisztra (Románia)
Bisztra
Bisztra
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 22′ 37″, k. h. 23° 06′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 37″, k. h. 23° 06′ 13″
Bisztra weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bisztra témájú médiaállományokat.

Bisztra (románul Bistra) település, Romániában, Fehér megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A megye északi részén, Gyulafehérvártól 85 km-re, Topánfalvától 5 km-re fekszik, az Aranyos folyó felső völgyében, az Erdélyi-érchegység északi vonulatai között elhelyezkedő völgyben.

Története[szerkesztés]

A falu a Mócvidék területén helyezkedik el. 1437-ben említik először a források, kenezius de Byzere néven (kenézségi falu).

1486-ban p. Byzere az erdélyi káptalan birtoka volt és Aranyosbánya és Lupsa határosa.

1771-ben Bisztray Györgyöt említették egy okiratban, aki a zalatnai uradalom vezetőispánja volt.

Névváltozatai még: 1595-ben Beszerch, 1733-ban, 1808-ban és 1913-ban Bisztra.

Itt volt káplán a későbbi balázsfalvi érsek, Alexandru Sterca-Şuluțiu.

A falu lakossága részt vett 1784-ben az 1784-es erdélyi parasztfelkelés-ben, valamint az 1848-49-es erdélyi vérengzésekben.

Bisztra a trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Topánfalvi járásához tartozott. 1920 óta Románia része.

Lakosság[szerkesztés]

1910-ben 4117 lakosa volt, ebből 4038 román, 68 cigány, 8 magyar, 3 német volt.

2002-ben 1955 lakosából 1954 román és 1 cigány volt.

Nevezetessége[szerkesztés]

Ortodox temploma 1844 - 1893 között épült.

Híres emberek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Galéria[szerkesztés]