Alsógáld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsógáld (Galda de Jos)
RO AB Galda de Jos.JPG
Alsógáld címere
Alsógáld címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségAlsógáld
Rang községközpont
Irányítószám 517285[1]
Körzethívószám 0x58[2]
SIRUTA-kód 4375
Népesség
Népesség2006 fő (2011. okt. 31.)[3]
Magyar lakosság9 (2011)[4]
Népsűrűség19,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület101,69 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsógáld (Románia)
Alsógáld
Alsógáld
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 10′ 53″, k. h. 23° 37′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 53″, k. h. 23° 37′ 13″
Alsógáld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsógáld témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Az alsógáldi ortodox templom

Alsógáld (románul Galda de Jos, németül Unterhanenberg) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi-hegyalján, az azonos nevű község központja.

Fekvése[szerkesztés]

Gyulafehérvártól 12 km-re észak–északkeletre található. Jósika Miklós szerint „Erdély egyik legregényesebb fekvésű helysége”.[5] A falu területének 30%-a szántó, 19%-a legelő, 11%-a erdő és 11%-a rét.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a Gál személynév -d képzővel ellátott alakjából ered[6] és valószínűleg temploma középkori védőszentjéről kapta. 1280-ban Gald néven említik először.

Története[szerkesztés]

A középkorban magyarok lakták. (1461-ben Magyargáldnak nevezték.) 1509-ben román lakói saját kápolna építéséhez láttak volna, de Rákosi Menyhért erdélyi vikárius utasította a helybeli plébánost és a káptalan küldöttjét, hogy akadályozzák meg őket ebben.[7] Magyar lakossága a 16. században református hitre tért.

A 18. században református egyháza már csak filia volt és az maradt a 20. századig. 1784. november 11-én Schultz alezredes határában megállította a felkelőket. 1839-ben a Kemény család birtoka volt, román lakossággal.[8]

Fehér, később Alsófehér vármegyéhez tartozott. 1908-ban a magyarigeni járástól az újonnan létrehozott tövisi járáshoz csatolták.[9]

Népessége[szerkesztés]

  • 1850-ben 972 lakosából 911 volt román és 52 cigány nemzetiségű; 963 görögkatolikus vallású.
  • 1900-ban 1417 lakosából 1390 volt román és 17 magyar anyanyelvű; 1380 görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 2032 lakosából 1956 volt román és 59 magyar nemzetiségű; 1916 ortodox, 38 református, 26 görögkatolikus, 22 adventista és 16 római katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A kis dombon álló, felújított Kemény-kastély egy középkori udvarház helyén épült a 1819. században, barokk stílusban. A kommunizmus alatt politikai foglyokat őriztek benne, ma elmegyógyintézetként működik. Tégla védőfalának egy kis része áll még a keleti oldalon.
  • Fazsindelyes ortodox temploma egy másik kis dombon áll. 15. századi alapokon épült 1732-ben. Apszisát 1752-ből való, szép freskók borítják.

Gazdasága[szerkesztés]

Faipar, gyümölcstermesztés.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Coduri poștale. Poșta Română
  2. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  3. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. [1]
  5. [2]
  6. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 49. o. ISBN 963 05 3346 4  
  7. Entz Géza: Erdély építészete a 14–16. században. Kolozsvár, 1996, 197–198. o.
  8. Ignaz Lenk von Treuenfeld: Siebenbürgens geographisch-, topographisch-, statistisch, hydrographisch- und orographisches Lexikon. 1. Bécs, 1839
  9. Belügyi Közlöny 1908, 65. o.

További információk[szerkesztés]