Alsógáld
| Alsógáld (Galda de Jos) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Fehér | ||
| Község | Alsógáld | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 517285[1] | ||
| Körzethívószám | 0x58[2] | ||
| SIRUTA-kód | 4375 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2006 fő (2011. okt. 31.)[3] | ||
| Magyar lakosság | 9 (2011)[4] | ||
| Népsűrűség | 19,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 101,69 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Alsógáld
Pozíció Románia térképén
| |||
| é. sz. 46° 10′ 53″, k. h. 23° 37′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 53″, k. h. 23° 37′ 13″ | |||
| Alsógáld weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsógáld témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Alsógáld (románul Galda de Jos, németül Unterhanenberg) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi-hegyalján, az azonos nevű község központja.
Fekvése[szerkesztés]
Gyulafehérvártól 12 km-re észak–északkeletre található. Jósika Miklós szerint „Erdély egyik legregényesebb fekvésű helysége”.[5] A falu területének 30%-a szántó, 19%-a legelő, 11%-a erdő és 11%-a rét.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a Gál személynév -d képzővel ellátott alakjából ered[6] és valószínűleg temploma középkori védőszentjéről kapta. 1280-ban Gald néven említik először.
Története[szerkesztés]
A középkorban magyarok lakták. (1461-ben Magyargáldnak nevezték.) 1509-ben román lakói saját kápolna építéséhez láttak volna, de Rákosi Menyhért erdélyi vikárius utasította a helybeli plébánost és a káptalan küldöttjét, hogy akadályozzák meg őket ebben.[7] Magyar lakossága a 16. században református hitre tért.
A 18. században református egyháza már csak filia volt és az maradt a 20. századig. 1784. november 11-én Schultz alezredes határában megállította a felkelőket. 1839-ben a Kemény család birtoka volt, román lakossággal.[8]
Fehér, később Alsófehér vármegyéhez tartozott. 1908-ban a magyarigeni járástól az újonnan létrehozott tövisi járáshoz csatolták.[9]
Népessége[szerkesztés]
- 1850-ben 972 lakosából 911 volt román és 52 cigány nemzetiségű; 963 görögkatolikus vallású.
- 1900-ban 1417 lakosából 1390 volt román és 17 magyar anyanyelvű; 1380 görögkatolikus vallású.
- 2002-ben 2032 lakosából 1956 volt román és 59 magyar nemzetiségű; 1916 ortodox, 38 református, 26 görögkatolikus, 22 adventista és 16 római katolikus vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- A kis dombon álló, felújított Kemény-kastély egy középkori udvarház helyén épült a 18–19. században, barokk stílusban. A kommunizmus alatt politikai foglyokat őriztek benne, ma elmegyógyintézetként működik. Tégla védőfalának egy kis része áll még a keleti oldalon.
- Fazsindelyes ortodox temploma egy másik kis dombon áll. 15. századi alapokon épült 1732-ben. Apszisát 1752-ből való, szép freskók borítják.
Gazdasága[szerkesztés]
Faipar, gyümölcstermesztés.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Coduri poștale. Poșta Română
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ [1]
- ↑ [2]
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 49. o. ISBN 963 05 3346 4
- ↑ Entz Géza: Erdély építészete a 14–16. században. Kolozsvár, 1996, 197–198. o.
- ↑ Ignaz Lenk von Treuenfeld: Siebenbürgens geographisch-, topographisch-, statistisch, hydrographisch- und orographisches Lexikon. 1. Bécs, 1839
- ↑ Belügyi Közlöny 1908, 65. o.
.svg){kind=small}