Alsógáld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsógáld (Galda de Jos)
RO AB Galda de Jos.JPG
Alsógáld címere
Alsógáld címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségAlsógáld
Rang községközpont
Irányítószám 517285[1]
Körzethívószám 0x58[2]
SIRUTA-kód 4375
Népesség
Népesség2006 fő (2011. okt. 31.)[3]
Magyar lakosság9 (2011)[4]
Földrajzi adatok
Terület101,69 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsógáld (Románia)
Alsógáld
Alsógáld
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 10′ 53″, k. h. 23° 37′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 53″, k. h. 23° 37′ 13″
Alsógáld weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsógáld témájú médiaállományokat.
Az alsógáldi ortodox templom

Alsógáld (románul Galda de Jos, németül Unterhanenberg) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi Hegyalján, az azonos nevű község központja.

Fekvése[szerkesztés]

Gyulafehérvártól 12 km-re észak–északkeletre található. Jósika Miklós szerint „Erdély egyik legregényesebb fekvésű helysége”.[5] A község területének 30%-a szántó, 19%-a legelő, 11%-a erdő és 11%-a rét.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a Gál személynév -d képzővel ellátott alakjából ered és valószínűleg temploma középkori védőszentjéről kapta. 1280-ban Gald néven említik először.

Története[szerkesztés]

A középkorban magyarok lakták. (1461-ben Magyargáldnak nevezték.) 1509-ben román lakói saját kápolna építéséhez láttak volna, de Rákosi Menyhért erdélyi vikárius utasította a helybeli plébánost és a káptalan küldöttjét, hogy akadályozzák meg őket ebben.[6] Magyar lakossága a 16. században református hitre tért.

A 18. században református egyháza már csak filia volt és az maradt a 20. századig. 1784. november 11-én Schultz alezredes határában megállította a felkelőket. 1839-ben a Kemény család birtoka volt, román lakossággal.[7]

Fehér, később Alsófehér vármegyéhez tartozott. 1908-ban a magyarigeni járástól az újonnan létrehozott tövisi járáshoz csatolták.[8]

Népessége[szerkesztés]

  • 1850-ben 972 lakosából 911 volt román és 52 cigány nemzetiségű; 963 görögkatolikus vallású.
  • 1900-ban 1417 lakosából 1390 volt román és 17 magyar anyanyelvű; 1380 görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 2032 lakosából 1956 volt román és 59 magyar nemzetiségű; 1916 ortodox, 38 református, 26 görögkatolikus, 22 adventista és 16 római katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A kis dombon álló, felújított Kemény-kastély egy középkori udvarház helyén épült a 1819. században, barokk stílusban. A kommunizmus alatt politikai foglyokat őriztek benne, ma elmegyógyintézetként működik. Tégla védőfalának egy kis része áll még a keleti oldalon.
  • Fazsindelyes ortodox temploma egy másik kis dombon áll. 15. századi alapokon épült 1732-ben. Apszisát 1752-ből való, szép freskók borítják.

Gazdasága[szerkesztés]

Faipar, gyümölcstermesztés.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Coduri poștale. Poșta Română
  2. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  3. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. [1]
  5. [2]
  6. Entz Géza: Erdély építészete a 14–16. században. Kolozsvár, 1996, 197–198. o.
  7. Ignaz Lenk von Treuenfeld: Siebenbürgens geographisch-, topographisch-, statistisch, hydrographisch- und orographisches Lexikon. 1. Bécs, 1839
  8. Belügyi Közlöny 1908, 65. o.

További információk[szerkesztés]