Poklos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Poklos (Pâclișa)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
Rang falu
Községközpont Gyulafehérvár (Alba Iulia)
Irányítószám 510004
SIRUTA-kód 1062
Népesség
Népesség910 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság9 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Poklos (Románia)
Poklos
Poklos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 02′ 52″, k. h. 23° 31′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 52″, k. h. 23° 31′ 16″
SablonWikidataSegítség

Poklos (románul: Pâclișa) település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Gyulafehérvártól délnyugatra, a Maros jobb partján fekvő település.

Története[szerkesztés]

Poklos, Poklospatak (Asztrág) Árpád-kori település. Nevét már 1265-ben említette oklevél Pokluspotok néven.

1266-ban Lewe iobagio castri Albensis, 1274-ben t. Astrag néven említették. A helység neveként használt poklos névalak 'szurkos' jelentése Györffy György szerint utalhat szurokfőző (hajóépítéshez!) foglalkozásra. 1266-ban Lewe, 1274 előtt ugyancsak Lewe birtokos itt, aki Asztrág földet is birtokolta, és 1274-ben cserébe adta Hariért Jakabnak, Györgynek, Leustáknak és Benedeknek. 1265-ben pedig az alvinciek megkapták Szász- és Magyarpad földet (a Maros bal partján) Poklospatak felé a bizerei apát földje mellett [Lámkerék?]. Az Asztrág nevet a Poklospatkon átfolyó patak neve máig őrzi.

1455-ben a káptalan és Máté püspök között Poklospathaka birtok határa miatt folyt vita.

1648-ban Poklos I. Rákóczi György birtoka volt.

A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Alvinci járásához tartozott.

1910-ben 972 lakosából 2 magyar, 970 román volt. Ebből 28 görögkatolikus, 942 görögkeleti ortodox volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Poklos egy régi térképen