Székelyföldvár
| Székelyföldvár (Războieni-Cetate) | |
 | |
| Vasútállomás (korábban Székelykocsárd) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Rang | falu |
| Községközpont | Marosújvár város |
| Irányítószám | 515703 |
| SIRUTA-kód | 1856 |
| Népesség | |
| Népesség | 1112 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 69 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 24′ 47″, k. h. 23° 52′ 15″46.413105°N 23.870899°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 47″, k. h. 23° 52′ 15″46.413105°N 23.870899°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Székelyföldvár témájú médiaállományokat. | |
Székelyföldvár (románul Războieni-Cetate, németül Kaltherberg): falu Romániában Fehér megyében. Közigazgatásilag Marosújvárhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]A falu Nagyenyedtől 20 km-re északkeletre a Keresztesmező déli végében a Székelyföldvári- (Vit-) patak mellett települt. Marosújvártól 3 km-re északra a Maros túloldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]1291-ben Feuldwar néven említik először. Nevét feltehetően egy Árpád-kori földvárról kapta, amelyet székelyek védtek, ennek azonban nyoma sem maradt. Középkori temploma helyett 1856 és 1864 között újat emeltek. Pápai Páriz Ferenc, a későbbi enyedi professzor, 1677-ben, örökséget szerez Székelyföldváron, és itt házat is épít. 1662-1848 között 7 székelyföldvári diák tanul az enyedi Bethlen Kollégiumban. 1910-ben 1115 lakosából 679 román és 420 magyar volt, de 1930-ra magyar lakossága 16-ra csökkent. 1992-ben 1508-an, nagy többségben románok lakták. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Felvinci járásához tartozott.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}