Várfalva
| Várfalva (Moldovenești) | |
 | |
| Panoráma falukép | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Várfalva |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407430 |
| SIRUTA-kód | 58730 |
| Népesség | |
| Népesség | 1218 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 785 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 8,76 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 406 m |
| Terület | 139 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 29′ 55″, k. h. 23° 40′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 55″, k. h. 23° 40′ 13″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Várfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Várfalva (románul Moldovenești, korábban Varfalău, németül Burgdorf) falu Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése[szerkesztés]
A falu Tordától 12 km-re délnyugatra az Aranyos folyó völgyében az Erdélyi-érchegység lábánál fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét a felette emelkedő várról kapta. Román neve román családnévből származik, jelentése moldvaiak.
Története[szerkesztés]
1075-ben castrum Turda néven említik először. 1291-ben Turdavar néven szerepel. A vár elődjét a rómaiak építették az itteni aranybányák védelmére. A monda szerint a tatárok ellen egy Fütyer nevű kapitány védelmezte. A falu lakói unitáriusok lettek, így a régi templom is az övék lett. A katolikusok a 18. században kápolnát építettek.
1910-ben a falu 1145 lakosából 991 magyar és 151 román volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel (Bágyon, Csegez, Kövend, Székelyhidas, Kercsed és Aranyosrákos) együtt 2330 magyar és 1522 román lakta.
2015-ben a belga Sonaca csoport 5,4 millió eurós állami támogatást nyert a Várfalván építendő gyárhoz, ahol Airbus és Embraer alkatrészeket terveznek gyártani.[2]
Látnivalók[szerkesztés]
- A falu feletti magaslaton ovális sánc látszik, az egykori Torda várának maradványa, melyet már 1075-ben említenek.
- Unitárius temploma 1300 körül épült román stílusban, majd gótizálták és 1672-ben megújították.
- Jósika-kastély Jósika-kastély, arhív felvétel
- Határában található az Aranyos folyó festői sziklaszorosa, ennek közelében a Berkesi-hasadék a Berkes-patakának szurdoka szép vízeséssel. A Leánykő és az Örvénykő festői sziklacsúcsához mondák is fűződnek.
- Hanusz István írt a Várkútnak nevezett és gyógyító hatásúnak gondolt forrásról, amely körül a korabeli helyi mesék szerint minden éjjel tündérek merítenek vizet, hogy azt a várba hordják.[3]
Képgaléria[szerkesztés]
-
Unitárius templom (felújítás előtt) -
Felújított Unitárius műemléktemplom -
Unitárius műemléktemplom és kőfalkerítés -
Korabeli Unitárius Iskola épülete (épült 1873-ban) -
Pataki András Művelődési Ház -
Jellegzetes utcakép, hagyományos épülethomlokzatok -
Unitárius temető -
Szent Arkangyalok ortodox fatemplom -
Hősök emlékműve -
Leánykakő, Aranyos völgye
.jpg)
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1850. január 29-én Kádár József történész, néprajzkutató.
- Itt született 1883-ban Ioan Micu Moldovan, neves román folklorista.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ Andreea Neferu: Un grup belgian investeşte 12 mil. euro într-o fabrică care va produce în Cluj componente pentru Airbus. Ziarul Financiar, (2015. október 2.)
- ↑ Hanusz, István (1902). „Csodakútak hazánkban”. Földrajzi Közlemények XXX (17), 75. o.
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}