Kénesd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kénesd (Trâmpoiele)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Fehér
Rang falu
Községközpont Zalatna
Irányítószám 516116
SIRUTA-kód 2103
Népesség
Népesség 392 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 570-700 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kénesd (Románia)
Kénesd
Kénesd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 08′ 52″, k. h. 23° 08′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 52″, k. h. 23° 08′ 52″

Kénesd, 1910-ig Trimpoel vagy Trempoele (pecsétjén) (románul: Trâmpoiele) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét először 1733-ban Tompojetye, 1805-ben Trimpojile, 1808-ban Trimpoel alakban írták. A román (în)tre Ampoiele szószerkezetből ered, melynek jelentése 'Ompolyok köze'.[2] Arra utal, hogy a név eredetileg az Ompoly folyó két ága között elszórt házakat jelölte. A Kénesd nevet a helyi főszolgabíró ötletéből 1910-ben a magyar hatóságok vezették be, utalva a falu mellett lévő kén- (helyesebben pirit-) bányára.[3] A magyar kén szó más nyomot is hagyott a környék helynévanyagán: Cheneș a helyi neve a Zalatna és Nagyompoly között, az Ompoly jobb partján elhelyezkedő házcsoportnak (hivatalos neve Pirita).[4] Ezt az ompoly-völgyi vasút megállójának magyar neve után kapta.[5]

Fekvése[szerkesztés]

Az Erdélyi-érchegységben, Zalatnától négy kilométerre északnyugatra fekszik. Egy falumagból és a körülötte szórtan elhelyezkedő tanyákból áll.

Népesség[szerkesztés]

  • 1880-ban 936 lakosából 890 volt román és 46 egyéb (cigány) anyanyelvű; 936 ortodox vallású.
  • 2002-ben (az 1956-ban különvált Dealu Roatei és Dobrot nélkül) 519 román nemzetiségű lakosa volt, közülük 510 ortodox vallású.

Története[szerkesztés]

Alsó-Fehér vármegyei román falu volt, az 1850-es évekig a zalatnai Felső uradalomhoz, a 20. század elején a Magyarigeni járáshoz tartozott.

A Valea Dosului-völgyben és a Băbuia-hegy oldalában az új- és a modern korban cinnabaritot bányásztak (lásd Nagyompolynál). A modern korban ezenkívül arany-, ezüst- és piritbányái is működtek. Az 1900-at megelőző években a helyi bányavállalat 137 munkást foglalkoztatott és évi mintegy hét tonna piritet termelt ki, amelyből Zalatnán kénsavat gyártottak.[6] 1931-ben a Mica vállalat a falutól északra fekvő Breaza hegy oldalában nyitott új aranybányát (Fața Băii).[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Categorii de toponime întâlnite în denumire unor localităţi din judeţul Alba
  3. Mező András: Adatok a magyar hivatalos helynévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 396. o.
  4. Valer Petru Olea: Scurtă contribuţie la istoria Văii Ampoiului. Apulum 39 (2002) PDF
  5. Mező, i. h. és Traian Pătrășcanu: Toponimia comunelor Zlatna și Ciugud din raionul Alba. Apulum 6 (1967), 12. o.
  6. Magyar bánya-kalauz / Ungarisches Montan-Handbuch 1900 PDF
  7. Ion Rusu Abrudeanu, Aurul românesc: istoria lui din vechime până azi. București, 1933, 264–65. o.