Boldogfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Boldogfalva (Sântămărie, Treukirch (Frauenkirch))
RO AB Santamarie (4).JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
Rang falu
Községközpont Küküllővár
Irányítószám 517237
SIRUTA-kód 3985
Népesség
Népesség271 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság136 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Boldogfalva (Románia)
Boldogfalva
Boldogfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 14′ 31″, k. h. 24° 08′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 31″, k. h. 24° 08′ 49″
Boldogfalva egy régi térképen

Boldogfalva (Küküllőboldogfalva, rom.Sântămărie, lat. Beati vagy Beatese, ném. Treukirch vagy Frauenkirch[forrás?]), település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Kis-Küküllő mellett, Küküllővártól nyugatra, Küküllővár és Alsókápolna közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Boldogfalva' nevét 1448-ban említette először oklevél Boldogazzonfalwa néven.

1587-ben Boldoghffalwa, 1808-ban Boldogfalva, Dreykirchen, 1910-ben Boldogfalva néven írták. A XX. század során egyházi iratokban többnyire Küküllőboldogfalva néven, olykor pedig Kisküküllőboldogfalva néven említik.[forrás?]

1462-ben Küküllővár tartozéka. Erdély kormányzója ekkor adományozza Szentgyörgyi László, Belényesi Mihály és Fekete Osvát nemeseknek. Később a küküllővári birtokhoz tartozik. Erre utal az, hogy 1507-ben Benedek bíró, s Nagy Péter és Kis János esküdtek jelennek meg Boldogfalváról a küküllővári várban, mint a várhoz tartozó jobbágyok.1565-ben nagy valószínűséggel a környező jobbágyfalvakkal együtt Boldogfalva is a Csáky birtokhoz tartozik. 1607. június 17-én Rákóczi Zsigmond fejedelem Mikó Györgynek és feleségének, Orbai Annának, illetve örököseiknek adományozta. 1759-ben az Apafi birtokok összeírásában említik. 1791-ben gróf Mikes Anna a Boldogfalvi Eklézsia adományozói között említtetik. Ezt követően a fellelhető adatok még hiányosabbak. Története minden bizonnyal szorosan összefonódik a szomszédos város, Küküllővár történetével.[forrás?]

A trianoni békeszerződés előtt Kis-Küküllő vármegye Hosszúaszói járásához tartozott.

1910-ben 419 lakosából 213 magyar, 200 román volt. Ebből 201 görögkatolikus, 192 református, 8 unitáriánus volt.

I. világháborús halottak

  • Dénes István – közlegény – 55 éves – 1914
  • Bándi Pál – közlegény – 30 éves – 1914
  • Solsz János – szakaszvezető – 28 éves – 1917 (Balázstelkén született)
  • Magyari Károly – közlegény – 28 éves – 1915 (Küküllőfajszon született)
  • Szakács István  – közlegény – 27 éves – 1918
  • Bándi András Ferencé közlegény – 21 éves – 1914
  • Ifj. Dénes Márton – közlegény – 20 éves – 1915
  • Vesszősről: Szabó Sándor – közlegény – 28 éves – 1914
  • Joó Márton–harctéren–1915.07.21. (a családkönyvi bejegyzések alapján)
  • Szász János–„harctéren hősi halált halt” (a családkönyvi bejegyzések alapján)
  • Bándi Zsuzsa–„1914. évi háborúban” (a családkönyvi bejegyzések alapján)

II. világháborús halottak

  • Bándi István –elesett a „harctéren Szebasztopolnál”–1944.05.02
  • Jankó Károly –„elesett a II.–ik világháborúban”
  • Jankó Károly –„eltünt harctéren Ru.1943”
  • Dénes Anna–„Bomba érte mh.1944.IX.”[forrás?]

Források[szerkesztés]

Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Jegyzetek[szerkesztés]