Spring (Románia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Spring (Șpring)
RO AB Spring 2.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Fehér
Rang községközpont
Községközpont Spring (Románia)
Beosztott falvak Árvádtanya (Carpen), Gyertyános (Carpenii de Sus), Konca (Cunța), Drassó (Drașov), Vingárd (Vingard)
Polgármester Daniel Gheorghe Rusu
Irányítószám 517765
SIRUTA-kód 7945
Népesség
Népesség 737 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság -
Község népessége 2420 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 365 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Spring (Románia)
Spring
Spring
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 23° 46′ 37″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 23° 46′ 37″
Spring weboldala

Spring (románul: Șpring) település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Gyulafehérvártól délkeletre, Szászsebestől keletre, Vingárd, Gergelyfája, Buzd közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Árpád-kori település. Nevét már 1270 előtt említették az oklevelek t. fratrum Cheel Spreng néven.

1299-ben Spreng, 1309-ben Spinc, 1332-1334-ben Spring, 1576, 1808-ban Spring néven írták.

Spring 1270 körül Kelneki Cheel birtoka volt, melyet 1290-1295 között már a fia birtokolt.

Egyházilag Spring a sebesi esperesség alá tartozó szász dékánság központja volt, amelyhez Buzd, Dálya, Drassó, Gergelyfája, Gorbó, Henningfalva, Kiskerék, Ringelkirch (Lengyelkék), Ludas, Pókafalva és Vingárd is tartozott.

1309-ben dékánja a kiközösített szász papok közt szerepelt.

1332-ben a pápai tizedjegyzék adatai szerint a springi dékán 34 dénár, a kálán is ugyanennyit, a splingi plébános 3 forint pápai tizedet fizetett.

1446-ban Spring Vingárti Geréb János által perelt birtok volt. Ekkor Spring Nádasdi Salamon fiának birtoka volt, aki azt a gyulafehérvári egyháznak adományozta. 1498-ban is a fehérvári káptalan volt a birtokosa.

1576-ban már a Bánffy családé, Bánffy György birtoka volt.

1910-ben 1400 lakosából 8 magyar, 1370 román volt. Ebből 533 görög katolikus, 859 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Kisenyedi járásához tartozott.

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)