Péterfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Péterfalva (Petrești)
A papírgyár a két világháború között
A papírgyár a két világháború között
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Fehér
Rang falu
Községközpont Szászsebes megyei jogú város
Irányítószám 515850
SIRUTA-kód 1909
Népesség
Népesség 4176 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 38
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 400 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Péterfalva (Románia)
Péterfalva
Péterfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 55′ 12″, k. h. 23° 33′ 33″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 12″, k. h. 23° 33′ 33″
Péterfalva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Péterfalva témájú médiaállományokat.

Péterfalva (románul Petrești, korábban Peterfalău, németül Petersdorf, szászul Pittersdruf) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Szászsebeshez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Szászsebestől 4 km-re délre, a Sebes folyó partján, 400 méteres átlagos tengerszint feletti magasságban fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét birtokosáról, Vízaknai Péter gerébről, a Péterfalvi család őséről kapta. Történeti névalakjai: villa Petri (1309), Villa sub Castro Petri (1324), Peturfalua (1345, Peterfallus (1368), Petersdorf (1488), Péterfalva (1611).

Története[szerkesztés]

A középkorban szászsebesszéki szász falu volt. 1500-ban 43 telkes gazda, két szegény családfő, egy deák és egy molnár lakta.

15991600-ban Vitéz Mihály hadai, 1704-ben a kurucok dúlták föl. 1753-ban kb. kétszáz landlert (stájerországi és karintiai protestánst) telepítettek be. 1876-tól Szeben vármegyéhez tartozott.

Szászsebes város 1754-ben javította ki korábban már működött papírmalmát a várostól hét kilométerre délre, a Sebesből kivezetett csatornán. Főként a nagyszebeni kormányhivatalok számára termelt.[2]

1852-ben alapították papírgyárát, amely kezdetben rongyokat dolgozott fel. 1854-ben leégett és csak 1858-ra épült föl újra. Ekkor egy hatszáz lóerős vízkerék hajtotta a Sebesen. Többször tulajdonost váltott, majd 1873-ban az osztrák Nuesiedler cég vásárolta meg, amely új gépekkel szerelte fel. A gyárhoz ekkor római katolikus németek költöztek be. A kibővített gyár 3500 tonnás termelése 1879-ben az erdélyi papírtermelés egyharmadát adta. Saját maga gyártott cellulózt a Sebesen leúsztatott fenyőfából. 1893-ban megépült a papírgyárat Szászsebessel összekötő vasút, 1894-ben pedig a gyárat energiával ellátó vízerőmű. 1910-ben 5600 tonna papírt termelt. 1926-ban évi 6600 tonna kapacitásúvá modernizálták. 1974-ben ismét kibővítették, ezután 1300 munkást foglalkoztatott. Újságpapírt, szalvétát, bibliapapírt és fotópapírt is gyártott. 1997-ben a papírgyártás megszűnt, később kisebb léptékben újraindult.

1910-ben Kendeffy Károly és Herzfeld Gyula alapítottak a faluban fűrészárugyárat, amely 1940-ig működött, 1938 és 1960 között pedig kerámiaipari műhelye volt.[3] A szocializmus alatt borászati központ is létezett Péterfalván, amely helyben főként járdovány fajtát termesztett.[4]

Lakossága[szerkesztés]

  • 1850-ben 1117 lakosából 765 volt német, 269 román és 81 cigány nemzetiségű. A lakosságból 765 fő evangélikus és 350 ortodox vallású volt.
  • 1900-ban 2146 lakosából 1429 volt német, 677 román és 34 magyar anyanyelvű; 1319 evangélikus, 675 ortodox, 121 római katolikus és 26 református vallású. 57%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 5%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 4230 lakosából 3957 román, 189 német, 44 cigány és 38 magyar nemzetiségű; 3555 ortodox, 355 pünkösdista és 176 evangélikus vallású.

Gazdasága[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

A péterfalvi evangélikus templom
  • Evangélikus temetőjében áll a valószínűleg 1438 után épült és 1637 után magasított, hét méteres torony, amely középkori erődített templomához tartozott.
  • Evangélikus temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban, a középkori templom anyagából. Egyik harangját a 14. században öntötték.[6] 1980-ban renoválták, padjait Szemlakról hozatták.
  • Római katolikus temploma 19341935-ben épült, a papírgyárhoz települt katolikusok részére.
  • 1989 és 2001 között új ortodox templomot építettek a korábbi, 1842 és 1846 között készült helyén. A templomban bizánci stílusú falfestményen örökítették meg II. János Pál pápát, George Busht és Mihail Gorbacsovot, "a kommunizmus sírásóit". A kép felirata magyarul: "Amikor az ember kiáltott: – Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni!, Isten közbelépett gondviselése választottjai révén, hogy megváltoztassa azt."
  • A Sebes-völgyi néprajzi múzeum.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmuskori történetének vázlata. 2. 1712–1848. (Cluj, 1964) 9. o.
  3. Ion Raica: Sebeșul: istorie, cultură, economie (Cluj-Napoca, 2002)
  4. Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. (Bp., 2002) 126. o.
  5. Damaris Pleșia: Dinamica spațiului geografic în Depresiunea Apoldului. Sibiu, 2011, 53–54. o.
  6. Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi (Budapest – Kolozsvár, 2002) [1] PDF

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]