Verespatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Verespatak (Roșia Montană)
Látkép
Látkép
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Fehér
Rang községközpont
Községközpont Verespatak
Beosztott falvak Abrudkerpenyes, Bălmoșești, Blidești, Bunta, Coasta Henții, Curături, Dăroaia, Gârda-Bărbulești, Iacobești, Ignățești, Șoal, Țarina, Corna/Szarvaspatak, Vârtop, Verespataktorka
Polgármester Narița Virgil Nicolae
SIRUTA-kód 6761
Népesség
Népesség 618 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 55
Község népessége 2656 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 850 m
Terület 41,61 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Verespatak (Románia)
Verespatak
Verespatak
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 18′, k. h. 23° 08′Koordináták: é. sz. 46° 18′, k. h. 23° 08′
Verespatak weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Verespatak témájú médiaállományokat.

Verespatak (románul Roșia Montană, németül Goldbach, latinul Alburnus Maior) község Romániában Fehér megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Topánfalvától 14 km-re délkeletre fekszik, Abrudkerpenyes, Bisericani, Coasta Henții, Curături, Girda-Bărbulești, Ignățești, Szarvaspatak, Țarina és Vârtop tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

Ősi aranybányász település, ahol már a rómaiak is aranyat bányásztak. Római neve Alburnus Maior volt. A rómaiak 2000 éves labirintusszerű bányafolyosó rendszere a mai napig fennmaradt és látogatható. A bányamúzeumba 150 lépcsőfok vezet le, a felszínen az aranyfeldolgozás eszközeiből van kiállítás. A házakban sok római kő van befalazva. 1784. november 7-én a felkelt román parasztok dúlták fel. Itt és Abrudbányán ekkor kereszteltek át orthodox vallásúra 65 római katolikus, 468 református, 41 lutheránus és 548 unitárius vallású lakost.

Az aranytartalmú érc aprítására szolgáló »aranyzúzó« malmok (1907)

1786-ban, 1788-ban, 1790-ben, 1791-ben, 1820-ban, majd végül 1854-ben és 1855-ben Verespatak (Alburnus Maior) közelében még a rómaiak idejében művelt aranybányákra és bennük viaszozott írótáblákra (tabulae ceratae vagy triptychon) bukkantak. A lelet tudományos értékét nem ismerő egyszerű bányászok és bányatisztviselők kezén sok tábla elkallódott, a szárítgatás és tisztogatás során írásuk leolvadt vagy olvashatatlanná vált. Ezek a 131-167 között írt daciai emlékek számítottak a római kurziva legrégibb változatainak. A nehezen olvasható, különös írásokat Hans Ferdinand Massmann (1797-1874) müncheni germanista professzor fejtette meg Libellus aurarius sive tabulae ceratae et antiquissimae et unicae Romanae in fodina auraria apud Abrudbanyam oppidum Transylvaniae nuper repertae (Lipsiae 1841) című munkájában.[2]

1910-ben 2907 lakosából 1481 magyar és 1412 román volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Verespataki járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 4146 lakosából 3808 román, 228 cigány, 104 magyar és 6 német volt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Várdomb (Dealul Cetății) a település központjától kb. fél óra járásra található. Itt láthatók a római kori bányák maradványai. Az 1854-ben folytatott régészeti feltárások során 25 viasztáblát találtak; a XVIII-as számún a 131. január 6-i dátum szerepel és az Alburnus Maior megnevezés. A tábla jelenleg a helyi Bányászati Múzeumban található.
  • Az Alburnus Maior vár a Várdombon található. Ez volt a település és a bánya védműve.
  • A Bányászati Múzeum a volt bánya közelében van.

A tervezett bánya[szerkesztés]

A tervezett bánya térképvázlata

A település azután vált híressé, hogy a Román Roșia Montană Gold Corporation cég aranybányát kívánt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16 km²-nyi terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana. A cég 42.82 km² területet használna és úgy becsüli, hogy 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelne ki. A Gabriel Ressources már megvásárolta a település házainak kb. felét. A kitermelés megkezdése előtt meg kellene vásárolnia az összeset, mivel a román törvények a kisajátítást nem teszik lehetővé. A projekt 15 évig kb. 250 főt foglalkoztatna.

A Román Akadémia jelentése szerint a ciános technológia ellentétes az EU környezetvédelmi szabályozásaival. Az erdélyi történelmi magyar egyházak 2002 októberében nyilatkozatot tettek közzé, amelyben elutasították a bányaterveket, majd 2003 novemberében román ortodox egyház is ugyanezt tette.[3] A nemzetközi civil szervezetek közül a Greenpeace szervezett tiltakozást,[4] a nemzetközi politikai szervezetek közül pedig a Zöld Pártok Európai Szövetsége.

Arany és kvarc

2005-ben a kanadai kormány támogatását fejezte ki a projekt mellett, míg Magyarország környezetvédelmi minisztere, Persányi Miklós bejelentette, hogy a magyar kormány ellenzi a tervet. A magyar lakosság szintén ellenzi a bánya megnyitását, emlékezve a 2000-ben lezajlott tiszai ciánszennyezésre.

A Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a Zöld Erdély Egyesület az RMDSZ elnökétől kértek segítséget a bánya ügyében.[5]

2005-ben a Gabriel Ressources új médiakampányt indított a projekt népszerűsítésére. Egyes sajtóorgánumok, például az Academia Cațavencu illetve a National Geographic román kiadása visszautasították a reklámok megjelentetését. Ugyanakkor a National Geographic Society washingtoni székházában olyan dokumentumfilmet mutattak be, amelyhez a kanadai Gabriel Resources cég nyújtott pénzügyi támogatást.[6]

2014. júniusban a román parlament elutasította a beruházásnak kedvező törvénytervezetet, 2016. januárban pedig a kulturális minisztérium védett műemlékvédelmi területté nyilvánította a települést 2 kilométeres körzetben.[7]

Híres emberek[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Visy Zsolt 2005: Verespatak aranya. Zalai Múzeum 14, 311-315.
  • Magyari András: A Horea vezette 1784.-évi parasztfelkelés a dokumentumok tükrében, Kriterion kiadó, Bukarest, 1984

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Verespatak témájú médiaállományokat.