Marosgombás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marosgombás (Gâmbaș, Schwammenthal)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
Rangfalu
KözségközpontNagyenyed municípium
Irányítószám515203
SIRUTA-kód1240
Népesség
Népesség471 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság235 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 20′ 46″, k. h. 23° 43′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 46″, k. h. 23° 43′ 25″
SablonWikidataSegítség

Marosgombás (Gâmbaș), település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyenyedtől északra, a Maros mellett, Miklóslaka és Miriszló közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Marosgombás Árpád-kori település. Nevét 1231-ben említette először oklevél Morus...Gunbas néven.

1280-ban Gonbas, 1318-ban Gumbas, 1913-ban Marosgombás néven írták. A 13. század elején Gombás Kege birtoka volt, aki a birtok egyik felét a gyulafehérvári káptalanra hagyta, másik felét pedig eladta Peech fia Jovbnak, aki a birtok felét - rokonai beleegyezésével - 20 márkáért eladta Mihály fia Obus-nak. 1280-ban Obus fia Miklós comes átíratta oklevelét. E Miklós comes ekkor az alvajda küldötte és királyi ember volt. Miklós comes fia András, aki 1318-ban Elleus mester serviense volt, majd 1328-1329-ben Szécsényi Tamás vajda embere volt. 1325-ben András fia Domokos feleségével, a Becsegergely nemzetséghez tartozó Gelethel kapta Somkeréket. András fiait Csombordi néven is nevezték. 1910-ben 505 lakosából 263 magyar, 242 román volt. Ebből 3 római katolikus, 242 görögkatolikus, 260 református volt. A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Nagyenyedi járásához tartozott.

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
  2. Archivált másolat. [2019. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 19.)