Mihálcfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mihálcfalva (Mihalț)
Mihalt panorama - panoramio.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Fehér
Rang községközpont
Irányítószám 517465
SIRUTA-kód 5719
Népesség
Népesség 2013 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 4
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 239 m
Terület 65,06 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mihálcfalva (Románia)
Mihálcfalva
Mihálcfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 09′ 35″, k. h. 23° 43′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 35″, k. h. 23° 43′ 23″
Híd a Maroson Mihálcfalvánál

Mihálcfalva (Mihálc, románul: Mihalț vagy Mihalța, németül: Michelsdorf, szász nyelven Mächelsterf) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Tövistől 7 km-re délkeletre, a Küküllő partján fekszik, közel a folyó torkolatához.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Mihály férfinév szláv változatából ered. A mihalț a románban 'menyhal'-at jelent. Első említései: Michalch (1287) és Michalchfolua (1391).

Története[szerkesztés]

1488-ban a törökök elpusztították. Valószínűleg a 17. században népesült be román lakossággal. (A helyi szájhagyomány szerint Vitéz Mihály katonái alapították.[2])

1848 májusában jobbágyai a magyarországi jobbágyfelszabadításon és az első balázsfalvi gyűlés határozatain felbátorodva elfoglaltak egy kérdéses tulajdonú határrészt és lelegeltették rajta a birtokos Eszterházy család vetését. A kérdés kivizsgálására június 1-jén Pogány György alispán utazott a faluba egy Puchner által kirendelt székely határőrszázaddal, de a felfegyverkezett lakosok nem engedték be őket a faluba, hanem visszafordították a kompot, amelyen utaztak. Másnapra háromezren gyűltek össze fegyveresen a faluban Obrázsáról, Oláhcsesztvéről és Alsókarácsonfalváról. Az ismét bejutni próbáló székelyek és a lakosok között fegyveres összetűzés robbant ki, melynek során tizenkét lakos és egy határőr vesztette életét. 1848-ban ez volt az első fegyveres incidens Erdélyben és nagy szerepe volt a politikai–nemzetiségi ellentétek kiéleződésében.

1848 végén és 1849 elején kétezres császári katonaság állomásozott a faluban.

2002 elején görögkatolikus hívei Bukarestben is tüntettek azért, hogy adják vissza nekik a templomukat. [1]

Népessége[szerkesztés]

  • 1761-ben 147 ortodox és 8 görögkatolikus család lakta.
  • 1900-ban 2200 lakosából 2148 volt román és 51 magyar nemzetiségű; 1327 görögkatolikus, 822 ortotox, 27 zsidó és 14 református vallású. A lakosság 26%-a tudott írni-olvasni és a román anyanyelvűek 1%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben a Maros partján fekvő kicsiny Zerjessel együtt 2355 lakosa volt, közülük 2332 román nemzetiségű; 1980 ortodox és 317 görögkatolikus vallású.

Híres emberek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Ion Ghinoiu szerk.: Atlasul Etnografic Român, 1. köt.: Habitatul. București, 2003, 47
  3. Jósika Miklós: Emlékirat

Források[szerkesztés]