Küküllő
| Küküllő | |
| A Nagy-Küküllő Székelykeresztúr mellett | |
| Közigazgatás | |
| Országok | |
| Megyék | Fehér megye |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 28 (a Nagy-Küküllővel 249) km |
| Vízhozam | 25 (átlagos) m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 6200 km² |
| Forrás | a Kis-Küküllő és Nagy-Küküllő összefolyása (Balázsfalva mellett) |
| Torkolat | Maros (Mihálcfalva mellett) → Tisza → Duna → Fekete-tenger |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Küküllő témájú médiaállományokat. | |
Küküllő (románul: Târnava, németül: Kokel) folyó Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében.
Neve
[szerkesztés]A küküllő szó jelentése kökényes, mely korai török eredetű és az avarok révén kerülhetett a magyar nyelvbe.[1]
Földrajza
[szerkesztés]A Küküllő az Erdélyi-medencét középen nyugati irányban átszelő nem túl hosszú, 28 km-es folyó, azonban a Nagy-Küküllővel együtt számított hosszúsága 249 km. Balázsfalva közelében jön létre a Kis-Küküllő és a Nagy-Küküllő összefolyásával, majd Mihálcfalvánál beletorkollik a Marosba. Végig Fehér megye területén folyik – és Balázsfalvát leszámítva – további jelentősebb települést nem érint. Legnagyobb mellékfolyója a Kis-Székás. Vízhozama jelentősen változó: mértek 2,7 m³/s (1950-ben), de 1600 m³/s (1970-ben) fölötti értéket is.[2]
Települések a folyó mentén
[szerkesztés](Zárójelben a román név szerepel.)
- Balázsfalva (Blaj)
- Tűr (Tiur)
- Alsókarácsonfalva (Crăciunelu de Jos)
- Oláhcsesztve (Cistei)
- Obrázsa (Obreja)
- Mihálcfalva (Mihalț)
- Székelykeresztúr (Cristuru Secuiesc)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kristó Gyula. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.387. o. (1994)
- ↑ Erdély tájai és népe. Bethlen Gábor alapítvány nemzetismeret.hu. [2012. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 8.)
További információk
[szerkesztés]- Horgászvizeink – Nagy.Küküllő. horgaszat-vadaszat.ro, 2008. október 5. [2010. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
