Csáklya (település)
| Csáklya (Cetea) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Alsógáld |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 517287 |
| SIRUTA-kód | 4393 |
| Népesség | |
| Népesség | 422 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 40,97 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,3 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Csáklya
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 14′ 18″, k. h. 23° 35′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 18″, k. h. 23° 35′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csáklya (románul: Cetea) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi-hegyalján. Közigazgatásilag Alsógáld községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Gyulafehérvártól északra, Diód és Kismindszent közt fekvő település. Tövistől 15 km-re északnyugatra fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Vagy a magyar csáklya szóból, vagy egy szláv eredetű személynévből való. Az előbbi esetben a név valószínűleg a Csáklyakőről vonódott a falura. Névváltozatai: Chaklyas (1337), Chyklya (1562), Chaklya (1593), Olah Czakla (1627). 1733-ban Csáklya, 1750-ben Csekje, 1808-ban Csáklya h, Hagendorf g. néven írták.
Története[szerkesztés]
Nevét 1337-ben említette először oklevél p. Chaklyas néven. Ekkor Telegdi Csanád esztergomi érsek és a Makófalviak osztották ketté, azonban az erdőket, kaszálókat és a szántókat közösen használták. 1461-ben juhötvenedet fizető román falu volt. 1564-ben Barcsai Gáspártól Ioan Norocea havasalföldi kancellár (logofăt) vásárolta meg. 1602-ben Bálinttit János birtokolta.
Bor- és gyümölcstermelő falu volt Fehér, majd Alsófehér vármegyében.
Népessége[szerkesztés]
- 1761-ben 185 ortodox és 8 görögkatolikus család lakta.
- 1900-ban 1454 lakosából 1439 volt román anyanyelvű; 1124 ortodox és 315 görögkatolikus vallású.
- 2002-ben 488 lakosából 487 volt román nemzetiségű és 477 ortodox vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- A Csáklyakő 1233 m magas. Botanikai különlegessége a június–júliusban virágzó sárgászöld kőtörőfű (Saxifraga luteoviridis). A hegy fennsíkján nyílik a lejárata a Sunătoare-zsombolynak, amely a Torockói-hegység legnagyobb zsombolya. Lefelé tölcsérszerűen kiszélesedik, benne cseppkövek találhatók.
- A Csáklyai-szoros (Cheile Cetii) (Băile Romane – 'Római fürdő' – néven is ismerik) 500 m hosszú szurdokvölgyének mélyén, magas sziklaalakzatok tövében a Csáklyakő karsztjából előtörő Valea Cetii-patak egymás alatt több, négy–nyolc méteres vízesést alakított ki, melyek között klasszikus örvényüstöket találunk.
- A falunak két temploma van, mindkettő korábbi fatemplom helyén épült – az ortodox 1805–1811-ben, a görögkatolikus 1925–1926-ban.
- Falumúzeum.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet. [1] PDF
További információk[szerkesztés]
- https://web.archive.org/web/20070326030151/http://www.stremt.go.ro/ – sok fotóval a faluról
- A falu és a szoros a "www.karpatenwilli.com" oldalon (németül)
- Részletes információ a szoros növénytársulásairól (angolul)
- Képek a zsombolyról
.svg){kind=small}