Csáklya (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csáklya (Cetea)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségAlsógáld
Rang falu
Irányítószám 517287
SIRUTA-kód 4393
Népesség
Népesség384 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság< 3 (2011)[1]
Népsűrűség37,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,3 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 14′ 16″, k. h. 23° 35′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 16″, k. h. 23° 35′ 06″
SablonWikidataSegítség
Csáklya környéke 1769-1773 között

Csáklya (románul: Cetea) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi-hegyalján. Közigazgatásilag Alsógáld községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Gyulafehérvártól északra, Diód és Kismindszent közt fekvő település. Tövistől 15 km-re északnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Vagy a magyar csáklya szóból, vagy egy szláv eredetű személynévből való. Az előbbi esetben a név valószínűleg a Csáklyakőről vonódott a falura. Névváltozatai: Chaklyas (1337), Chyklya (1562), Chaklya (1593), Olah Czakla (1627). 1733-ban Csáklya, 1750-ben Csekje, 1808-ban Csáklya h, Hagendorf g. néven írták.

Története[szerkesztés]

Nevét 1337-ben említette először oklevél p. Chaklyas néven. Ekkor Telegdi Csanád esztergomi érsek és a Makófalviak osztották ketté, azonban az erdőket, kaszálókat és a szántókat közösen használták. 1461-ben juhötvenedet fizető román falu volt. 1564-ben Barcsai Gáspártól Ioan Norocea havasalföldi kancellár (logofăt) vásárolta meg. 1602-ben Bálinttit János birtokolta.

Bor- és gyümölcstermelő falu volt Fehér, majd Alsófehér vármegyében.

Népessége[szerkesztés]

  • 1761-ben 185 ortodox és 8 görögkatolikus család lakta.
  • 1900-ban 1454 lakosából 1439 volt román anyanyelvű; 1124 ortodox és 315 görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 488 lakosából 487 volt román nemzetiségű és 477 ortodox vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Csáklyakő 1233 m magas. Botanikai különlegessége a június–júliusban virágzó sárgászöld kőtörőfű (Saxifraga luteoviridis). A hegy fennsíkján nyílik a lejárata a Sunătoare-zsombolynak, amely a Torockói-hegység legnagyobb zsombolya. Lefelé tölcsérszerűen kiszélesedik, benne cseppkövek találhatók.
  • A Csáklyai-szoros (Cheile Cetii) (Băile Romane – 'Római fürdő' – néven is ismerik) 500 m hosszú szurdokvölgyének mélyén, magas sziklaalakzatok tövében a Csáklyakő karsztjából előtörő Valea Cetii-patak egymás alatt több, négy–nyolc méteres vízesést alakított ki, melyek között klasszikus örvényüstöket találunk.
  • A falunak két temploma van, mindkettő korábbi fatemplom helyén épült – az ortodox 18051811-ben, a görögkatolikus 19251926-ban.
  • Falumúzeum.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]