Telegdi Csanád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Telegdi Csanád
Telegdi Csanád seal 1342.jpg
Született 1280[1]
Csanád vármegye[1]
Elhunyt 1349. december (68-69 évesen)[1]
Esztergom[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása kanonok
Tisztség
  • megyéspüspök (1322–)
  • katolikus püspök (1323. január 23. – )
  • esztergom-budapesti érsek (1330–)
  • katolikus érsek (1330. szeptember 17. – )

Telegdi Csanád (Mezőtelegd, 1280 körül – ?, 1349. december) esztergomi érsek.

Életrajza[szerkesztés]

Ősrégi előkelő és dúsgazdag család sarjaként 1280 körül született a várad-melléki Mezőtelegden. A Csanád nemzetség elei Szent István királlyal is rokonságban voltak. A nemzetség roppant terjedelmű birtokai Bihar, Csanád, Temes, Szerém, Vas, Győr és Mosony vármegyékben, a Száván túl a Macsói bánság ban és Erdélyben még a 14. században is a Csanád nemzetsége kezén voltak. A Csanád-nemzetség tagjai közül többen is, köztük Miklós, Csanád érsek öccse, később csanádi főispán, vérük hullatásával is kitüntették magukat az Anjouk védelmében és szolgálatában, melyben velük tartottak rokonaik, a Debreceniek és Toldiak is.

Apja Tamás, nagyapja Pongrác volak. Három testvére volt: bátyja Lőrinc, két öcscse: Miklós és Pongrác voltak. Nővéreinek egyike Vásári Miklós erdélyi alvajda felesége és Vásári Miklós esztergomi érseknek, Telegdi Csanád utódjának anyja volt; míg másik növére Toldi Csóka, bihari főispán felesége lett, kinek két fiát: Mihályt és Jánost XXII. János pápa 1320 július 2-án, illetve 1333 október 2-án esztergomi kanonokoknak nevezte ki.

Telegdi Csanád elég fiatalon, már 1295-ben szinte még félig gyermekként a nagyváradi káptalan éneklő kanonokja lett. 1296-1298-ban István kanonok viselte helyette a hivatalt, de azt 1299-ben ismét Csanádnak adta át, ami arra enged következtetni, hogy Telegdi e három év alatt valamely főiskolán járhatott. 1306-ban olvasó kanonok, 1318-ban pedig már prépost volt a váradi káptalanban. 1322-ben egri püspökké választotta az ottani káptalan. 1330-ban az esztergomi érseki méltóságra emeltetett. Itt 1331-ben székesegyházát javíttatta ki és két kápolnát építtetett hozzá, mindezt fejedelmi fénnyel. Javíttatta, bővíttette az érseki palotát, a várat és több palotát építtetett a városban. 1336-ban felújította és még egyszer annyival megszaporította a Szent Györgyről nevezett esztergomi társas káptalant és dúsan dotálta; azonkívül 1335-ben saját családi birtokán Telegden zárdát építtetett a Szent Ferenc rendjének.

Telegdi Csanád keresztatyja volt Károly Róbert fiának Istvánnak. Ezen királyi kegyek dacára Nagy Lajost atyja életében, mielőtt a nemzet is királlyá választotta volna, megkoronázni Róbert Károly sürgetésére is vonakodott; az egyháznak és érsekségének jogait a király túlkapásai ellen nem egyszer erélyesen védelmezte. Az ország kormányzásának terhe két ízben nehezedett vállaira. Először Nagy Lajos uralkodásának első éveiben 1343-ban, mikor Erzsébet özvegy anyakirályné Olaszországba ment, másodszor, mikor maga Lajos járt Nápolyban, öccsének, Andrásnak meggyilkolását megbosszulni.

Gyászbeszédet mondott Róbert Károly fölött, egy másik beszéddel pedig a trónra lépő Nagy Lajost üdvözölte. (Az utóbbi beszéd nem maradt reánk. Az előbbinek egyes részeit felvették a dubniczi, budai és Thuróczy-féle krónikák.)

Források[szerkesztés]


Előde:
Márton
Egri püspök
1322–1330
Utóda:
Dörögdi Miklós
Elődje:
Dörögdi Miklós
Esztergomi érsek
1330–1349
Utódja:
Vásári Miklós
  1. a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. július 9.)