Ugrás a tartalomhoz

Szentgyörgymező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentgyörgymező
Közigazgatás
TelepülésEsztergom
Városhoz csatolás1895
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Szentgyörgymező (Esztergom)
Szentgyörgymező
Szentgyörgymező
Pozíció Esztergom térképén
é. sz. 47° 48′ 20″, k. h. 18° 44′ 34″47.805600°N 18.742800°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 20″, k. h. 18° 44′ 34″47.805600°N 18.742800°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentgyörgymező témájú médiaállományokat.
Szentgyörgymező, 2008
Az Olvasókör épülete

Szentgyörgymező (németül Georgenfeld) Esztergom városrésze, 1895-ig önálló dunaparti mezőváros az Esztergomi járásban. Lakói leginkább bortermelők voltak, 19. század végén nyolcvan százalékuk élt földművelésből.

Fekvése

[szerkesztés]

Vízivárostól északra a Duna partján terül el, a folyó Garamkövesddel szemközti oldalán, kelet felé a pilismaróti útig terjed. Tőle északra az 1848-49-es szabadságharcban elhunyt 604 honvéd és 175 osztrák katona közös temetője fekszik, melyben Bátori-Schulcz Bódog dandártábornok (†1885) sírja is van.

Története

[szerkesztés]

A Szent György vértanúról nevezett zöldmezei prépostságot, amely társaskáptalannal volt egybekötve, egyesek Szent István alapításának tartják. Első írásos említése 1230-ból való. A tatárjárás és Trencséni Máté hadjáratai elpusztították a prépostságot, de Telegdi Csanád érsek 1337-ben visszaállította. A török uralom alatt a település ismét elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc ideje alatt a lakosság szétszóródott, de a béke helyreállása után visszatértek. Földesuruk az esztergomi érsek volt.[1] A Szent György-plébániatemplom 1755-ben épült, 1785-ben felújították Draveczky Ferenc esztergomi kanonok áldozatkészségéből. Maga a település az érsek tulajdonát képezte. 1892-ben alapították a Szentgyörgymezői Polgári Olvasókört. Ez máig a városrész kulturális központja, ahol állandó programok, szakkörök, művészeti csoportok működnek. Először 1854-ben egyesítették Esztergommal, de 1868-ban Esztergom vármegye kezdeményezésére újra önállósodott. Simor János, esztergomi érsek 1885-ben saját költségén új kórházat alapított, ami egyben a Magyar Vöröskereszt kórháza is lett, valamint alapítványt hozott létre egy leány árvaház javára. 1891-ben 325 háza és 2698 magyar lakosa volt. Másodszor 1895-ben csatolták Esztergomhoz, mint IV. kerületet. Ebbe Szentgyörgymező mezőváros csak úgy volt hajlandó beleegyezni, ha az új város vezetése teljesíti 35 pontból álló feltételeit, melynek nagy része gazdasági jellegű volt. A településrész máig erősen őrzi falusias jellegét. Az 1980-as években 10-12. századi lakóházak maradványait tárták fel. A 21. század elején a városrész északi végében, a honvéd temető közelében és a Garam torkolatával szemben családi házakból álló lakópark épült.

Itt található a Honvédtemető és az 1835-ben emelt, műemléki Miklósffy temetőkápolna.

Galéria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. Annales Strigonienses 1988, 128. p