Mezőtelegd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőtelegd (Tileagd)
Telegdy-kastély
Telegdy-kastély
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségMezőtelegd
Rangközségközpont
Irányítószám417585
Körzethívószám0259
SIRUTA-kód31725
Népesség
Népesség3445 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság838[1]
Népsűrűség53,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület64,96 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 04′, k. h. 22° 12′Koordináták: é. sz. 47° 04′, k. h. 22° 12′
Mezőtelegd weboldala
SablonWikidataSegítség
Református templom

Mezőtelegd (románul: Tileagd, szlovákul: Tilegda) falu és községközpont Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyváradtól 18 km-re keletre, a Sebes-Körös bal partján, a nagyvárad–kolozsvári főút mellett fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar telek szó -d képzős alakjából való. Először egy 1294-es oklevél 1572-ből való másolatában említik: Thelegd. Előtagja először 1773-ban tűnik föl: Mező-Telegd.

Története[szerkesztés]

A 13. század elején környékén élt a székelyek egyik csoportja. Innen költöztek a későbbi Udvarhelyszék területére, ahol őket telegdi székelyeknek, a széket kezdetben Telegdiszéknek, Székelyudvarhelyet pedig Telegdnek hívták.

1291-ben költözött ide a későbbi Thelegdy család megalapítója, a Csanád nemzetségbeli Tamás. A 14. század elejétől vámja volt. 1335-ben Thelegdy Csanád esztergomi érsek ferences kolostort alapított. 1347-ben itt tartották a magyarországi ferencesek tartományi gyűlését. 1456-ban iskolamestere volt. 1503-ban románok is lakták. A 16. század elején mezőváros és uradalom központja volt.

A 16. században várat építettek a mai református templom, római katolikus templom, a kastély és a református parókia által határolt területen. Külső árkaiba bevezették a Koppány-patak és a Sebes-Körös vizét.

Lakossága 1557-ben jórészt protestáns hitre tért, de Telegdi Mihály még 1571-ig tartatott miséket. 1608-tól Varkoch György birtoka volt, majd 1611-ben Forgách Zsigmond felsőmagyarországi főkapitány foglalta el. 1660-ban, Várad elfoglalása után lett a törököké. 1688 februárjában Heissler császári tábornok a falu közelében verte meg Thököly Imre kurucait.

1716-ban Baranyi Gábor nevű birtokosa katolikus házikápolnát építtetett, 1736-ban pedig újraszervezték a plébániát. A 18. század elejétől 1838-ig a reformátusok leányiskolát is működtettek. A 18. század elején települtek be első zsidó lakói. Zsinagógája még 1820 előtt épült. Az 17391744-es pestisjárvány 668 áldozatot szedett.

1870-ben megépült a vasút és ezzel föllendült az állat- és terménykereskedelem. 1890-ben megalakult a Mezőtelegd vidéki Takarékpénztár Rt. Az 1900-as években peremén kőolajfinomító, körülötte pedig gyártelep létesült. Az 1910-es években a következő iparvállalatok működtek a településen: a Bihar–Szilágyi Olajipari Rt., a Hazai Aszfalt Rt., a Magyar Aszfalt Rt., a Bihari Szénbánya és Villany Rt., a Kállai-féle téglagyár, Sátori Mór vegyészeti gyára, Biehm János fedéllemezgyára és a Kollár-féle kocsikenőcsgyár. Az 1920-as években ezekhez fatelep, telítőtelep, bútorgyár és szeszgyár csatlakozott. A nagy gazdasági világválság idején üzemeinek többsége tönkrement. Az asztfaltgyár a kommunizmus ideje alatt is működött, a volt „La Roche–Darvas” fűrésztelep az erdők kiirtása miatt 2001-ben zárt be. 1955 és 1990 között perzsaszőnyegszövő üzem is működött a településen. A bútorgyár 193031-ben jött létre Velkó József asztalos műhelyéből. 1980-ban ötszáz munkást foglalkoztatott és ma is termel.

Népessége[szerkesztés]

  • 1828-ban 1575 lakosa volt.
  • 1900-ban 2508 lakosából 2034 volt magyar, 424 román, 24 német, 13 szlovák és 13 cigány anyanyelvű; 1133 református, 534 ortodox, 469 római katolikus, 304 zsidó és 56 görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 3960 lakosából 2374 volt román, 1016 magyar, 523 cigány és 40 szlovák nemzetiségű; 2343 ortodox, 737 református, 379 pünkösdista, 348 római katolikus és 103 baptista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Gazdasága[szerkesztés]

  • Faáru-, parketta- és bútorgyártás.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Sass Kálmán: Tileagd-Mezőtelegd története, különös tekintettel egyházaira. Nagyvárad, 1935
  • Benkő Loránd: Név és történelem. Budapest, 1998

Külső hivatkozások[szerkesztés]