Székelytelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székelytelek (Sititelec)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Biharhosszúaszó
Irányítószám 417294
Körzethívószám +40 x59[1]
SIRUTA-kód 29715
Népesség
Népesség 376 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság 7
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 169 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Székelytelek (Románia)
Székelytelek
Székelytelek
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 52′ 36″, k. h. 21° 54′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 36″, k. h. 21° 54′ 03″

Székelytelek (románul Sititelec) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyváradtól délre, a Király-erdő nyúlványai alatt, Biharsályi, Nyárszeg és Biharhosszúaszó közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

A falu nevét már 1213-ban említette oklevél Scecul alakban.

1291-ben Zekulteluk, 1415-ben Zekeltelek, 1808-ban Székelytelek néven írták.

A település első lakói valószínűleg a magyarok székely törzséből valók lehettek.

A falu a tatárjárás alatt elnéptelenedett, de a 13. század végére újranépesült, ekkor kaphatta neve után a „-telek” toldalékot.

1332-ben már egyháza is volt, papja ekkor 6 garas pápai tizedet fizetett. A nagyváradi 1. sz. káptalan birtoka volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: "Szityityelek falu, Bihar vármegyében, 519 óhitű, 170 görög katolikus, 8 ágostai, 2 zsidó lakossal, 2 anyatemplommal. Határa 2000 hold. Bírja a váradi deák káptalan."[3]

1910-ben 1246 lakosából 53 magyar, 1152 román volt. Ebből 289 görög katolikus, 17 református, 17 evangélikus, 883 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott.

Babonya[szerkesztés]

Az Árpád-korban Székelytelektől északkeletre feküdt Babonya település is, melyet 1800-ban pr. Babonya, Babostyatanya néven említettek az oklevelek.

Nevét 1291-ben említette először oklevél Babana alakban.

1300-ban Babuna, 1319-ben Babana, 1325-ben Babonya néven írták.

1325-ben Babonya a Katapán nemzetséghez tartozó Gergely ispán birtoka volt.

Gergely ispánt 1291-ben a Zaránd vármegyei Köbli birtokosának írták.

1300-ban szőlőt művelt Váradon és Méhes falut kapta megőrzésre.

1306-ban Gergely ispán választott bíró volt Kopasz nádor és a Szeriek perében.

1319-ben Gergely már nem élt, özvegyeként Pál bán leányát említették. Gergely gyermekei közül leánya 1325-ben volt említve, mint Kárászi Sándor özvegye. István pedig a csanádi Semlek mester serviense volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források[szerkesztés]