Jankafalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jankafalva (Ianca)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Bihardiószeg
Irányítószám 417236
SIRUTA-kód 29118
Népesség
Népesség 287 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 242
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Jankafalva (Románia)
Jankafalva
Jankafalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 17′ 04″, k. h. 21° 59′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 04″, k. h. 21° 59′ 30″

Jankafalva (Ianca), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Az érmelléki hegyek alatt, Bihardiószegtől délre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Jankafalva Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 12911294 között Ivance, Ivanka neveken említették.

13331334-ben Iuanka, Yohankahaza, 1307-ben Negvenzyl, 1343-ban Negwenzyl, 1393-ban Iwankahaza, 1408-ban Jankahaza, 1438-ban Jankafalwa, 1486-ban Iwankafalwa, 1662-ben Jankafalva, 1913-ban Jankafalva néven írták.

A település a Gutkeled nemzetségbeliek birtokai közé tartozott.

1307-ben a Gutkeled nemzetségbeli Kis Kozma és Odun fia Ivánka osztozásakor Odun (Ödön) fia Ivánkának jutott a Szent György egyház. 1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint papja 4, 1334-ben 4 garas pápai tizedet fizetett.

1393-ban a Vetési család, 1397-ben a Jankafalvi vagy Ivánkafalvi család, 1438-ban Majosfi Péter, 1480-ban a Zólyomiak voltak a birtokosai.

1563-ban az utód nélkül elhalt Makó család itteni részét János Zsigmond Varkocs Tamásnak adományozta.

Az 1800-as évek első felében a Lévay, Szeremley, Bay, Bereczky, Paksy, Vincze, Szilágyi, Jármy, Komáromy és Dömsödy családok osztoztak birtokán, az 1900-as évek elején pedig a doktor Szabó Józsefé birtoka volt.

1662-ben Georgius Tunyoghi de Jankafalva Albisi Zólyomi Miklós erdélyi birtokainak praefectusa (Gyalu XCVII).

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Jankafalva, igen szép puszta, Bihar vármegyében, az Érmelléken: 150 református lakossal, több csinos urilakkal. E

pusztának határa 3000 holdnyi terjedésü s mindennel megáldott. Van híres bort termő és roppant szőlőhegye, gazdag fekete szántóföldjei; az Ér mentiben kövér kaszáló és nádas rétjei; s a szőlőhegy háta megett erdeje. Birják Szilágyi Gábor, Vincze Miklós, Jármy László, özv. Nagy Lajosné, Lévay, Dömsödy, Laky, Ercsey, Szeremley, Derecskey, Olasz. Vecsey, Patai, Ibrányi, Sebes, Bay, Kiss Péter-féle örökösök.

1910-ben 576 magyar lakosa volt. Ebből 44 római katolikus, 76 görög katolikus, 429 református volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Székelyhidi járásához tartozott.

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Jankafalva egy régi térképen