Berettyókohány

Berettyókohány (Cohani)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Érábrány
Rang	falu
Községközpont	Érábrány
Irányítószám	417006
SIRUTA-kód	27098
Népesség
Népesség	127 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	14
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	151 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Berettyókohány Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 29° 24′ 00″47.316666666667, 29.4
Sablon • Wikidata • Segítség

Berettyókohány (Cohani), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Berettyó mellett, a margitta–szilágysomlyói vasútvonal mentén, Margittától délkeletre, Lüki és Szunyogd közt fekvő település.

Története

Berettyókohány nevét 1454-ben említette először oklevél Kolyan néven. 1489-ben Kohan, 1625-ben Kohani, 1692-ben Kohany, 1808-ban Kohány (Lüki-), 1913-ban Berettyókohány néven írták.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Lüki-Kohány, románul Ityivsi-Kohán, Bihar vármegyében, hegyen és dombon, 241 óhitü lakossal, s anyatemplommal, és 10 4/8 urbéri telekkel. Hegyes-völgyes határa 1079 hold, ... A határ mentiben délről foly a Berettyó vize. Birtokosai: gróf Csáky Sándor, Édes Gábor, Ujfalusi Lajos, Domahidi Dániel, Kabós Dániel, Kabós Mihály, Kabós János, Korda György és Simon Elek, Fráter Imre, Gedeon, Tamás, Jakab és Dániel, Sombory András, Végh György, Fodor Sándor, Kallós Imre, Botka Ádám, Osváth Károly, Mohay, Dobsa család, Radványné asszony.”

A település birtokosai a 19. század végén a gróf Csáky, Fráter, Józsika, Kabos és a Keczely család voltak.

1910-ben 308 lakosából 191 román, 117 magyar volt. Ebből 175 görögkeleti ortodox, 96 református, 17 görögkatolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.