Mezőszabolcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőszabolcs (Săbolciu)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Mezőszakadát
Irányítószám 417432
SIRUTA-kód 30906
Népesség
Népesség 768 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 16
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mezőszabolcs (Románia)
Mezőszabolcs
Mezőszabolcs
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 04′ 00″, k. h. 22° 09′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 00″, k. h. 22° 09′ 00″

Mezőszabolcs (Săbolciu), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyváradtól keletre, a Sebes-Körös jobb partján, Telegdtől nyugatra, Kabaláspataktól délnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Mezőszabolcs (Szabolcs) Árpád-kori település. Neve már a tatárjárás előtt mint a Csanád nemzetségből származó Tamás comes birtoka szerepelt.

1256-ban Zobolch, Zabolch, 1518 után Zabolcz, 1913-ban Mezőszabolcs néven írták.

1308-ban p. Zabolch a Csanád nemzetségből származó Telegdiek birtoka és a telegdi uradalom része volt. 1256-ban Geregye nemzetségből való Pál ispán visszabocsátja a Csanád nemzetségbeli Pongrác fiainak, s ekkor Telegddel közös határát is megjárták.

1271-ben Geregye nemzetségbeli Miklós vajda átengedte Telegd és Szabolcs részeit T

1308-ban Tamás fiainak: Chyanadinus magister váradi olvasókanonok, Lőrinc, Miklós és Pongrác osztozásakor Csanád váradi olvasókanonok kapta.

1518 u. szerepelt egy oklevélben Zabolcz-i Havasi Lőrinc Szf-i Mikola László intézője egy alsófüldi (Kolozs vármegye) visszaiktatáson. (KmJkv 3699)

1561-ben Mezőszabolcson Tamás comes utódai, a Thelegdyek osztoztak meg.

Az 1800-as évek első felében a Sulyok, Szegezdy és a Kovács család birtoka volt. Ősi egyháza nem bent a faluban, hanem kint, a holt Körös partján állt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Bihar vármegyében, 381 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Sárga agyagos földje jó mivelést kiván; erdeje derék. Birják: Bölönyi, Szegezdy, Sulyok, Várady, Bogdán, Miskolczy, Tardi, Lélek, Büge családok.

1910-ben 571 lakosából 43 magyar, 491 román, 37 cigány volt. Ebből 20 római katolikus, 527 görögkeleti ortodox, 13 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.

Mezőszabolcshoz tartozot Kis-Hodos puszta is, mely szintén Telegdy birtok volt és neve 1503-ban a család részére kiállított uj adománylevélbe is belekerült.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkeleti temploma - 1803-ban épült.

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)