Szalárdalmás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szalárdalmás (Almașu Mic)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Rang falu
Községközpont Alsótótfalu
Irányítószám 417042
SIRUTA-kód 27356
Népesség
Népesség386 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság158 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szalárdalmás (Románia)
Szalárdalmás
Szalárdalmás
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 19′ 11″, k. h. 22° 30′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 11″, k. h. 22° 30′ 35″

Szalárdalmás (Almașu Mic), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyváradtól északkeletre, Szalárdtól délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Szalárdalmás, Almás Árpád-kori település. Nevét már 12911294 között említette oklevél Alumas néven.

1421-ben Tothalmas, 1489-ben Toth Almas és Kozma Almas, 1808-ban Almás, Olmás val. és Kozma Almas 1888-ban Kis-Almás, 1913-ban Szalárdalmás néven írták.

A Csáky család levéltárának egy 1421-ben kelt oklevelében "Poss. wolachalis Tothalmasˇ néven, majd 1489-ben Kozma-Almás néven szerepelt.

A település irtokosai a gróf Kuun, gróf Bethlen, gróf Bánffy, báró Wesselényi, Kabos és Péczy családok, a nagyváradi 1. számú káptalan és gróf Károlyi Tiborné, szül. Degenfeld-Schomburg Emma grófné voltak.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

154 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Határa 190 hold, ... Bírja gróf Csáky György

1910-ben 228 lakosából 18 magyar, 204 román volt. Ebből 4 görögkatolikus, 15 református, 207 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.

A településtől északkeletre, a bükkerődben, az orom tetején még az 1900-as évek elején is láthatók voltak egy nagyobb épület kő- és téglamaradványai, melyeket a nép II. Rákóczi Ferenc alatt elpusztult várkastélynak tart.

Források[szerkesztés]

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)