Marciháza
| Marciháza (Marțihaz) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Madarász (Mădăras) |
| Irányítószám | 417333 |
| SIRUTA-kód | 30050 |
| Népesség | |
| Népesség | 232 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 24 [2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Marciháza
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 52′ 27″, k. h. 21° 38′ 51″46.874249, 21.64751846.874249°N 21.647518°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 27″, k. h. 21° 38′ 51″46.874249, 21.64751846.874249°N 21.647518°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marciháza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Marciháza (Marțihaz), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Korhány-patak mellett, Nagyszalonta közelében, Cséffától délnyugatra, Inánd és Nagyszalonta közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Marciháza (Marcellháza) Árpád-kori település. Nevét 1291–1294 között v. f-rum Marcelli néven említette először oklevél.
1341-ben Nicolaus f. Mathie de Marcilhaza, 1412-ben Marchelhaza, 1458-ban Marcelhaza, 1808-ban Marcziháza, 1913-ban Marciháza néven írták.
Marcell fiainak faluja volt, 1291–1294 között a pápai tizedjegyzék szerint papja másodízben 20 dénár pápai tizedet fizetett. 1341-ben Marciházi nemes királyi ember birtoka.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Bihar vármegyében, a Korhány vizénél, 18 római katholikus, 300 óhitü lakossal, s anyatemplommal, 17 4/8 urbéri telekkel. Birja a Thurzó nemzetség, mellynek itt szép laka s tágas kertje van. Határa mintegy 3000 holdnyi, s mindent jól megterem: | ” |
Későbbi birtokosai Marczelházyaknak írták magukat s e falujukat az 1412 évi összeirásokban Marczelháza néven találjuk feljegyezve.
1910-ben 655 lakosából 135 magyar, 6 szlovák, 514 román volt. Ebből 44 római katolikus, 81 református, 515 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.
1920-ban határfalu volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görög keleti ortodox temploma régi építmény. Harangját Súghó György öntette 1782-ben.
Hivatkozások[szerkesztés]
| ||||||||||||||||||||||||||||
Erdély-portál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
.svg){kind=small}