Gyepüsolymos
Gyepüsolymos (Șoimuș) | |
Gyepüsolymos fatemploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Magyarremete |
Rang | falu |
Községközpont | Magyarremete |
Irányítószám | 417414 |
SIRUTA-kód | 30764 |
Népesség | |
Népesség | 106 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 43′ 14″, k. h. 22° 19′ 44″46.720453°N 22.329000°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 14″, k. h. 22° 19′ 44″46.720453°N 22.329000°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyepüsolymos (Șoimuș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Magyarremete közelében fekvő település.
Története
[szerkesztés]Árpád-kori település, nevét 1213-ban már Solumus néven említette egy oklevél.
1264-ben ad locum Solumosfey (Solyomfő), 1294-ben Solumus, 1808-ban Solymos (Petrász-), 1910-ben Gyepüsolymos, 1913-ban Petrászsolymos néven írták.
A település egykor a királyi solymászok lakóhelye volt, egyike annak a két Solymos-nak, amelyek a középkorban Biharban, Al- és Fel-Solymos néven fennálltak. A mai Gyepüsolymos felett fekszik Remete falu, melynek román-kori temploma van, melyben Szent László király életét ábrázoló falfestményei vannak. Ilyen néven azonban az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben a falu nem szerepel, ezért nagy valószínűséggel az igen magas pápai tizedet fizető solymosi egyházzal kell azonosítani.
1445-ben Solymos a remetei vajdák kezén volt, később pedig a váradi 1. sz. püspökség birtoka volt, a későbbi időkben pedig a görögkatolikus püspöké lett.
Egy időben Solymos és Petrász néven két községet alkotott. 1880-ban 576 lakosából 555 román, 7 magyar volt.
1910-ben 735 lakosából 16 magyar, 719 román volt. Ebből 714 görögkeleti ortodox, 13 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
1956-ban különvált tőle Petrász (Petreasa), ekkor 225 lakosa volt.
A 2002-es népszámláláskor 149 román lakosa volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Szent Miklós ortodox fatemploma 1752-ben épült.[1]
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Bihar megye.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)