Érábrány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érábrány (Abram)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang községközpont
Beosztott falvak Berettyókohány, Dizsér, Lüki, Széltalló, Szunyogd, Újbártfalva, Újlüki
Népesség
Népesség 970 fő (2002)[1] +/-
Község népessége 2808 (2011)[2]
Magyar lakosság 235
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Érábrány  (Románia)
Érábrány
Érábrány
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 19′ 15″, k. h. 22° 22′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 15″, k. h. 22° 22′ 43″

Érábrány település Romániában, Bihar megyében. Puszta személynévből alakult a neve.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Margittától délkeletre, Margitta és Berettyókohány közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ninivei monostorkatalógus szerint 1235 előtt alapították. Alapítója, kegyura, védőszentje ismeretlen. Oklevelek nem említik.

1291-ben Villa Abraam néven említette oklevél (Jakubovich, 299. l)

1388-ban Monostorabran, 1397-ben Monustorus-abraham, 1425-ben Abraham, 1432-ben Széplak-Ábrány, 1451-ben Monostorabran, 1715-ben Felső Abraham, Felső-Ábrány,1796-ban Ábrány, Felső-Ábrány,1828-ban Felső-Abrand, 1839-ban, 1851-ben, 1863-ban, 1873-ban, 1880-ban és 1890-ben Felső-Ábrány,1900-ban Felsőábrány (Alsóábránynak a későbbi Vedresábrányt hívták), 1910-ben, 1913-ban ,1920-ban Abramul de sus néven írták.

1386-ból ismerjük első birtokosának nevét; aki Monostoros-ábrányi Tivadar unokája György volt, kinek - mivel fiai nem voltak, a kusalyi Jakcs-fiúkat örökbe fogadta s utód nélküli halála esetére őket Monostorusabram falujának felerészében örökösökké tette.

1445-ben egy oklevélben mint a Csákyak birtoka szerepelt Molnosabran néven. Ebben az időben vámszedő hely is volt.

1451-ben vámhelyként említették, melyet 1451-ben Széltallóra (Margine) helyezett át a kormányzó.

1632-ben neve Felseö Abram volt, és I. Rákóczi György birtokának írták.

Az 1800-as évek elején a Zichyek voltak birtokosai.

1910-ben 635 lakosából 377 magyar, 253 román volt. Ebből 33 római katolikus, 302 református, 267 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ábrahámi prépostság romjai (Szűz-Máriáról nevezett), régebben a premontrei rend birtokában volt.

OPraem monostor. A ninivei monostorkatalógus szerint 1235 e. alapították. A kis monostor beszédes tanúja a Berettyó bal partján egy román stílusú romos tp. a ref. lelkészség kertjében. Téglából épült, külső hossza 15 m, sztélye a nyolcszög 5 oldalával zárul, D-i falában magasan, közvetlenül a párkány alatt 4, félkörös, külső-belső tölcséres, keskeny lőrésablak. É-i oldalán egyetlen kapu. Ny-i oromfala tagozatos kapuval elválik az oldalfalaktól. Lapos mennyezete 1972: beszakadt állapotban volt. 1900 k. még állt a DNy-i torony, a templomtól 3,9 m-re, külön. Minden jel arra mutat hogy ikertornyos, háromhajós monostortemplomot terveztek, de az építés közbejött esemény, talán a tatárjárás miatt félbemaradt. – Az OPraem Szűz Mária prépostság a váradi egyhm-ben címet viselte: 1722: Wignet Ferenc pozsonyi, 1760: Dellinics György zágrábi knk., 1845: Burghard István, 1881: Szulik József óbecsei plnos, 1890: Magyar János veszprémi knk., 1901: Hován József pásztói, 1908: Miessl Zsigmond gácsfalvi plnos. H.F.

  • Református temploma - a 16. század végén épült, különálló tornya azonban sokkal régebbi építésű.
  • Görögkeleti ortodox temploma - 1894-ben épült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)