Felsőbiharkristyór

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőbiharkristyór (Criștioru de Sus)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségAlsóbiharkristyór
Rang falu
Községközpont Alsóbiharkristyór
Irányítószám 417217
SIRUTA-kód 28914
Népesség
Népesség49 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 24′ 47″, k. h. 22° 34′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 47″, k. h. 22° 34′ 33″
SablonWikidataSegítség

Felsőbiharkristyór (Criștioru de Sus), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Vaskohtól délkeletre, a Kristyor-patak mellett, a Fekete-Körös közelében fekvő település.

Története[szerkesztés]

Felsőkristyor (Kristyor) legrégibb neve Zaránd, majd később Zaránd-Kristyor volt, az 1900-as évek elején pedig csak a mellette folyó patak után Kristyornak nevezték.

nevét 1588-ban Kristyor néven említette oklevél .

1588-ban Chiscior 1693-ban Krisczo, 1808-ban Kristyor (Alsó-, Felső-), 1913-ban Biharkristyor néven írták.

Első ismert birtokosa a Geregye nemzetségből származó Pál országbíró volt, később pedig a Csanád nemzetségbeliek, majd a nagyváradi 1. sz. püspökség volt.

A 19. század első felében, Alsó- és Felső-jelzőkkel, mint ikerközség szerepelt.

Határában 1848-ban ütközet zajlott le.


1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Kristyór, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában, hegyen, völgyön szétszórva: 600 óhitü lakossal, anyatemplommal, s 9 fazekassal. Hegyes, kősziklás határa 3062 hold.

Nevezetességek[szerkesztés]

Görög keleti temploma – 1833-ban épült.

Források[szerkesztés]

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások[szerkesztés]