Felsőbiharkristyór
| Felsőbiharkristyór (Criștioru de Sus) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Alsóbiharkristyór |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsóbiharkristyór |
| Irányítószám | 417217 |
| SIRUTA-kód | 28914 |
| Népesség | |
| Népesség | 49 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőbiharkristyór
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 24′ 47″, k. h. 22° 34′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 47″, k. h. 22° 34′ 33″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőbiharkristyór (Criștioru de Sus), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Vaskohtól délkeletre, a Kristyor-patak mellett, a Fekete-Körös közelében fekvő település.
Története[szerkesztés]
Felsőkristyor (Kristyor) legrégibb neve Zaránd, majd később Zaránd-Kristyor volt, az 1900-as évek elején pedig csak a mellette folyó patak után Kristyornak nevezték.
nevét 1588-ban Kristyor néven említette oklevél .
1588-ban Chiscior 1693-ban Krisczo, 1808-ban Kristyor (Alsó-, Felső-), 1913-ban Biharkristyor néven írták.
Első ismert birtokosa a Geregye nemzetségből származó Pál országbíró volt, később pedig a Csanád nemzetségbeliek, majd a nagyváradi 1. sz. püspökség volt.
A 19. század első felében, Alsó- és Felső-jelzőkkel, mint ikerközség szerepelt.
Határában 1848-ban ütközet zajlott le.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Kristyór, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában, hegyen, völgyön szétszórva: 600 óhitü lakossal, anyatemplommal, s 9 fazekassal. Hegyes, kősziklás határa 3062 hold. | ” |
Nevezetességek[szerkesztés]
Görög keleti temploma – 1833-ban épült.
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}