Felsőfeketevölgy
| Felsőfeketevölgy (Valea de Sus) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Felsőmezős (Câmpani) |
| Irányítószám | 417144 |
| SIRUTA-kód | 28754 |
| Népesség | |
| Népesség | 302 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőfeketevölgy
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 22° 32′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 22° 32′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőfeketevölgy (Valea de Sus), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Bihar-hegység alatt, a Fekete-Köröstől keletre, annak egyik mellékpatakja völgyében, Vaskohtól északra fekvő település.
Története[szerkesztés]
Felsőfeketevölgy, Feketevölgy nevét 1600-ban Walle nigra néven említette először oklevél.
1692-ben Felse Fekete Patak, 1808-ban Válenyagra (Felső-), Váleanyagra, 1828-ban Felső Fekete Völgy, Felső Valenyagra, Vale Nyagra de Szusz, 1888-ban Felső-Valeanyágra, 1913-ban Felsőfeketevölgy néven írták.
A település birtokosa a váradi görög katholikus püspökség volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Felső-Valeanyágra vagy Felső-Feketevölgy, Bihar vármegyében, 166 óhitü lakossal,
anyatemplommal. Urbéri szántó 45, rét 70, legelő 80, erdő 500 hold. Birja a váradi görög püspök. |
” |
1880-ban 219 lakosából 213 román volt.
1888-ban Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görög keleti temploma - 1880-ban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}