Ugrás a tartalomhoz

Szentjobb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentjobb (Sâniob)
Szentjobb címere
Szentjobb címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségSzentjobb
Rangközségközpont
PolgármesterZatykó Jácint
Irányítószám417192
SIRUTA-kód28647
Népesség
Népesség1364 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1220
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 22° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 22° 07′ 48″
SablonWikidataSegítség
Mercurius apát szobra Szentjobbon (2006), Sánta Csaba alkotása

Szentjobb (románul Sâniob, falu Romániában, Bihar megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése[szerkesztés]

A település Nagyváradtól mintegy 40 km-re északkeletre, a Berettyó jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Szentjobb nevét Szent István király kézereklyéjéről, a Szent Jobbról kapta. Az első magyar király földi maradványáról, Szent László király parancsára leválasztott, épen megmaradt teljes jobb karját Mercurius, a székesfehérvári királyi bazilika őrkanonokja vitte az akkor Berekisnek nevezett településre 1061 körül, minden bizonnyal azért, hogy az ereklyét megóvja az akkortájt kitört pogánylázadásoktól. István székesfehérvári szarkofágjának a király szentté avatása kapcsán történt 1083-as felnyitása után Szent László királynak tudomására jutott, hogy a jobb kezet hol őrzik. Ekkor elzarándokolt a faluba, amelynek a Szentjobb nevet adta.

Története[szerkesztés]

1213-ban Beruchyou néven említik először. Monostorát a 11. században alapították, majd a török terjeszkedés miatt a 16. században várrá alakították át. 1660-ban a török foglalta el. 1684-ben Caraffa foglalta vissza. A karlócai békében határozták el lerombolását, amelyre csak 1711 után került sor. 1745-ben köveiből épült a templom.

1910-ben 1808 túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Székelyhídi járásához tartozott.

Egyházi kinevezések[szerkesztés]

Polgármesterek[szerkesztés]

Polgármester
1992–1996 László Sándor
1996–2000 Maráz Sándor
2000–2004 Zatykó István RMDSZ
2004–2008 RMDSZ
2008–2012 RMDSZ
2012–2016 Molnár József RMDSZ
2016–2020 Független
2020–2024 Zatykó Jácint RMDSZ
2024-től RMDSZ

Nevezetességei[szerkesztés]

  • középkori vár romjai
  • római katolikus templom (építésének kezdete 1736)
  • A római katolikus templom kertjében található Szent Korona emlékjel és Szent István mellszobra
  • A római katolikus templom tornyában található Mátyás-korabeli, XV. századi harang
  • református templom (épült 1811)
  • A református templom kertjében áll Bocskai István szobra
  • Irgalmas nővérek zárdája, építtetője Fraknói Vilmos apát, ma Caritas gyermekotthon
  • Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt kápolna, ahol teljes búcsú nyerhető (ma temetőkápolna)
  • A 400 évesre becsült kocsányos tölgy (Quercus robur) Szentjobb szélén a Nyulas erdő bejáratánál található. Törzsvastagsága 6,3 méter, magassága 22 méter, lombkoronájának átmérője 25 méter.
  • 2006. augusztus 19-én Erdő Péter esztergomi érsek, bíboros, prímás (püspök) és Tempfli József megyés püspök jelenlétében leleplezték Mercurius apát bronzszobrát.[1][2]
  • A Fekete Madonna kegykép. a brünni csodatevő Szűzanya XVIII. századi másolata, melyet Dietrichstein Károly Hannibál salzburgi kanonok, szentjobbi apát adományozott az egyházközségnek.
  • Mária Terézia levele és aláírása a Szent Jobb selyemre festett képével

Híres személyek[szerkesztés]

  • Itt született Barna Anci színésznő 1902. január 17-én.
  • Itt született Nagy Csaba Sándor órásmester, feltaláló, költő 1951-ben.
  • Itt tanított 1950 és 1956 között Tempfli József későbbi püspök és szentjobbi apát.
  • Itt született Jónás Sándor református lelkipásztor 1958. szeptember 2-án.
  • Itt született Csilik János plébános 1956. szeptember 20-án.
  • Itt élt Fraknói Vilmos apát, az 1996-ban róla elnevezett Római Magyar Történeti Intézet megalapítója, az MTA főtitkára
  • Itt volt káplán Lehóczky József 1848-as honvéd hadnagy

Szentjobb község települései[szerkesztés]

Testvértelepülései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bihari Napló, 2006. augusztus 21.Online hozzáférés[halott link]
  2. Új ember, 2006. szeptember 3. Online hozzáférés Archiválva 2012. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források[szerkesztés]