Szentjobb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentjobb (Sâniob)
Szentjobb címere
Szentjobb címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang községközpont
Beosztott falvak Berettyócsohaj, Berettyófarnos, Biharcsanálos
Irányítószám 417192
SIRUTA-kód 28647
Népesség
Népesség 1391 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1040
Község népessége 2333 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szentjobb (Románia)
Szentjobb
Szentjobb
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 22° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 22° 07′ 48″
Mercurius apát szobra Szentjobbon (2006), Sánta Csaba alkotása

Szentjobb (románul Sâniob, latinul Sancta Dextra) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A település Nagyváradtól mintegy 40 km-re északkeletre a Berettyó jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Szentjobb nevét Szent István király kézereklyéjéről, a Szent Jobbról kapta. Az első magyar király leválasztott jobb karját Mercurius, a székesfehérvári királyi bazilika őrkanonoka vitte az akkor Berekisnek nevezett településre 1061 körül, minden bizonnyal azért, hogy az ereklyét megóvja az akkortájt kitört pogánylázadásoktól. I. István székesfehérvári sírjának a király szentté avatása kapcsán történt 1083-as felnyitása után Szent László királynak tudomására jutott, hogy a jobb kezet hol őrzik. Ekkor elzarándokolt a faluba, amelynek a Szentjobb nevet adta.

Története[szerkesztés]

1213-ban Beruchyou néven említik először. Monostorát a 11. században alapították, majd a török terjeszkedés miatt a 16. században várrá alakították át. 1660-ban a török foglalta el. 1684-ben Caraffa foglalta vissza. A karlócai békében határozták el lerombolását, amelyre csak 1711 után került sor. 1745-ben köveiből épült a templom. 1910-ben 1808 túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Székelyhídi járásához tartozott.

Egyházi kinevezések[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • reneszánsz erődítmény romjai,
  • római katolikus templom Szent István mellszoborral,
  • református templom Bocskai István mellszoborral.
  • 2006. augusztus 19-én Erdő Péter bíboros, prímás-érsek és Tempfli József megyés püspök jelenlétében leleplezték Mercurius apát bronzszobrát.[2][3]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Bihari Napló, 2006. augusztus 21.Online hozzáférés
  3. Új ember, 2006. szeptember 3. Online hozzáférés