Szentjobb
| Szentjobb (Sâniob) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Partium | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Bihar | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 417192 | ||
| SIRUTA-kód | 28647 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1391 fő (2011. okt. 31.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 1040 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szentjobb
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 22° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 22° 07′ 48″ | |||
Szentjobb (románul Sâniob, latinul Sancta Dextra) falu Romániában, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A település Nagyváradtól mintegy 40 km-re északkeletre a Berettyó jobb partján fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Szentjobb nevét Szent István király kézereklyéjéről, a Szent Jobbról kapta. Az első magyar király leválasztott jobb karját Mercurius, a székesfehérvári királyi bazilika őrkanonoka vitte az akkor Berekisnek nevezett településre 1061 körül, minden bizonnyal azért, hogy az ereklyét megóvja az akkortájt kitört pogánylázadásoktól. I. István székesfehérvári sírjának a király szentté avatása kapcsán történt 1083-as felnyitása után Szent László királynak tudomására jutott, hogy a jobb kezet hol őrzik. Ekkor elzarándokolt a faluba, amelynek a Szentjobb nevet adta.
Története[szerkesztés]
1213-ban Beruchyou néven említik először. Monostorát a 11. században alapították, majd a török terjeszkedés miatt a 16. században várrá alakították át. 1660-ban a török foglalta el. 1684-ben Caraffa foglalta vissza. A karlócai békében határozták el lerombolását, amelyre csak 1711 után került sor. 1745-ben köveiből épült a templom. 1910-ben 1808 túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Székelyhídi járásához tartozott.
Egyházi kinevezések[szerkesztés]
- Ma Tempfli József nagyváradi megyés püspök, (Csanálos, 1931. április 9.- Elhunyt 2016. máj. 25. ) egyben szentjobbi főapát is. 1982-ben még Monsiniore dr. Hosszú László nagyváradi ordinárius-vikárius nevezte ki a székesegyházban szentjobbi apáttá.
Nevezetességei[szerkesztés]
- reneszánsz erődítmény romjai,
- római katolikus templom Szent István mellszoborral,
- református templom Bocskai István mellszoborral.
- 2006. augusztus 19-én Erdő Péter bíboros, prímás-érsek és Tempfli József megyés püspök jelenlétében leleplezték Mercurius apát bronzszobrát.[2][3]
Források[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Bihari Napló, 2006. augusztus 21.Online hozzáférés
- ↑ Új ember, 2006. szeptember 3. Online hozzáférés
.svg){kind=small}
