Szentjobb

	Szentjobb (Sâniob)
	; Szentjobb címere
	; Szentjobb címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Szentjobb
Rang	községközpont
Polgármester	Zatykó Jácint
Irányítószám	417192
SIRUTA-kód	28647
	Népesség
Népesség	1364 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1220
	Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 22° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 22° 07′ 48″
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szent Jobb.

Szentjobb (románul Sâniob, falu Romániában, Bihar megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése[szerkesztés]

A település Nagyváradtól mintegy 40 km-re északkeletre, a Berettyó jobb partján fekszik.

Szentjobb nevét Szent István király kézereklyéjéről, a Szent Jobbról kapta. Az első magyar király földi maradványáról, Szent László király parancsára leválasztott, épen megmaradt teljes jobb karját Mercurius, a székesfehérvári királyi bazilika őrkanonokja vitte az akkor Berekisnek nevezett településre 1061 körül, minden bizonnyal azért, hogy az ereklyét megóvja az akkortájt kitört pogánylázadásoktól. István székesfehérvári szarkofágjának a király szentté avatása kapcsán történt 1083-as felnyitása után Szent László királynak tudomására jutott, hogy a jobb kezet hol őrzik. Ekkor elzarándokolt a faluba, amelynek a Szentjobb nevet adta.

Lásd még: Szentjobbi apátság

1213-ban Beruchyou néven említik először. Monostorát a 11. században alapították, majd a török terjeszkedés miatt a 16. században várrá alakították át. 1660-ban a török foglalta el. 1684-ben Caraffa foglalta vissza. A karlócai békében határozták el lerombolását, amelyre csak 1711 után került sor. 1745-ben köveiből épült a templom.

Tempfli József nagyváradi megyés püspök (1931–2016) egyben szentjobbi főapát is volt. 1982-ben még Monsignore dr. Hosszú László nagyváradi ordinárius-vikárius nevezte ki a székesegyházban szentjobbi apáttá.

középkori vár romjai
római katolikus templom (építésének kezdete 1736)
A római katolikus templom kertjében található Szent Korona emlékjel és Szent István mellszobra
A római katolikus templom tornyában található Mátyás-korabeli, XV. századi harang
református templom (épült 1811)
A református templom kertjében áll Bocskai István szobra
Irgalmas nővérek zárdája, építtetője Fraknói Vilmos apát, ma Caritas gyermekotthon
Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt kápolna, ahol teljes búcsú nyerhető (ma temetőkápolna)
A 400 évesre becsült kocsányos tölgy (Quercus robur) Szentjobb szélén a Nyulas erdő bejáratánál található. Törzsvastagsága 6,3 méter, magassága 22 méter, lombkoronájának átmérője 25 méter.
2006. augusztus 19-én Erdő Péter esztergomi érsek, bíboros, prímás (püspök) és Tempfli József megyés püspök jelenlétében leleplezték Mercurius apát bronzszobrát.^[1]^[2]
A Fekete Madonna kegykép. a brünni csodatevő Szűzanya XVIII. századi másolata, melyet Dietrichstein Károly Hannibál salzburgi kanonok, szentjobbi apát adományozott az egyházközségnek.
Mária Terézia levele és aláírása a Szent Jobb selyemre festett képével

Itt született Barna Anci színésznő 1902. január 17-én.
Itt született Nagy Csaba Sándor órásmester, feltaláló, költő 1951-ben.
Itt tanított 1950 és 1956 között Tempfli József későbbi püspök és szentjobbi apát.
Itt született Jónás Sándor református lelkipásztor 1958. szeptember 2-án.
Itt született Csilik János plébános 1956. szeptember 20-án.
Itt élt Fraknói Vilmos apát, az 1996-ban róla elnevezett Római Magyar Történeti Intézet megalapítója, az MTA főtitkára
Itt volt káplán Lehóczky József 1848-as honvéd hadnagy