Szentjobb
| Szentjobb (Sâniob) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Partium | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Bihar | ||
| Rang | községközpont | ||
| Beosztott falvak | Berettyócsohaj, Berettyófarnos, Biharcsanálos | ||
| Irányítószám | 417192 | ||
| SIRUTA-kód | 28647 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1391 fő (2011. okt. 31.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 1040 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szentjobb
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 22° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 22° 07′ 48″ | |||
Szentjobb (románul Sâniob, latinul Sancta Dextra) falu Romániában, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A település Nagyváradtól mintegy 40 km-re északkeletre a Berettyó jobb partján fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szentjobb nevét Szent István király kézereklyéjéről, a Szent Jobbról kapta. Az első magyar király leválasztott jobb karját egy Mercurius nevű szerzetes hozta az akkor Berekisnek nevezett településre 1061 körül, minden bizonnyal azért, hogy az ereklyét megóvja az akkortájt kitört pogánylázadásoktól. A fehérvári királysírnak az első király szentté avatása kapcsán történt 1083-as felnyitása után Szent László király elzarándokolt a faluba, amelynek a Szentjobb nevet adta.
Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1213-ban Beruchyou néven említik először. Monostorát a 11. században alapították, majd a török terjeszkedés miatt a 16. században várrá alakították át. 1660-ban a török foglalta el. 1684-ben Caraffa foglalta vissza. A karlócai békében határozták el lerombolását, amelyre csak 1711 után került sor. 1745-ben köveiből épült a templom. 1910-ben 1808 túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Székelyhídi járásához tartozott.
Egyházi kinevezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Ma Tempfli József nagyváradi megyés püspök, egyben szentjobbi főapát is. 1982-ben még Monsiniore dr. Hosszú László nagyváradi ordinárius-vikárius nevezte ki a székesegyházban szentjobbi apáttá.
Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- reneszánsz erődítmény romjai,
- római katolikus templom Szent István mellszoborral,
- református templom Bocskai István mellszoborral.
- 2006. augusztus 19-én Erdő Péter bíboros, prímás-érsek és Tempfli József megyés püspök jelenlétében leleplezték Mercurius apát bronzszobrát.[2] [3]
Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Bihari Napló, 2006. augusztus 21.Online hozzáférés
- ↑ Új ember, 2006. szeptember 3. Online hozzáférés
|
||||||||
.svg){kind=small}
