Darvas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Darvas
Darvas címere
Darvas címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Takács Attila (független)[1]
Irányítószám 4144
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség472 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség12,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 06′ 11″, k. h. 21° 20′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 11″, k. h. 21° 20′ 18″
Darvas (Hajdú-Bihar vármegye)
Darvas
Darvas
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Darvas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Darvas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Darvas (románul: Darvaş)[3] község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Berettyó bal partján, a Bihari-sík északnyugati peremén helyezkedik el.[4] Határában folyik össze az Ölyvös-ér-mellékcsatorna és a Kutas-főcsatorna.

Szomszédai: észak felől Nagyrábé, északkelet felől Zsáka, délkelet felől Komádi, dél felől Csökmő, nyugat felől pedig Füzesgyarmat. Kelet felől közel van hozzá még Vekerd is, de közigazgatási területeik nem érintkeznek.

Megközelítése[szerkesztés]

A települést, nagyjából északkelet-délnyugati irányban keresztülszeli a 47-es főút, így ez a leginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala Debrecen-Berettyóújfalu felől éppúgy, mint Szeged-Békéscsaba-Szeghalom irányából. Füzesgyarmattal a 4225-ös út kapcsolja össze.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás a Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal Füzesgyarmat vasútállomása.

Története[szerkesztés]

Darvas nevét a korabeli okiratok 1396-ban említik először, nevét már ekkor mai alakjában írták. Nevét alapítóinak foglalkozásáról, a Sárréten ismert daruvadászokról kapta

1421-ben a Csáky család volt a település birtokosa.

1552-ben 8 porta volt a faluban, a török időkben kétszer is elpusztult. 1717-ben települt véglegesen újra, román telepesek is jöttek, a mai napig "román" illetve "magyar" végnek is nevezik a falu két végét.

1631 után részben a Szávó és az Olasz család nyeri el, majd a birtokot többfelé oszlották, a Csiffy, Borbola, Molnár családoké lett.

1732-ben a Baranyai család is részt kapott benne, majd 1848-ban ismét a Csákyaké lett.

Az 1800-as évek elején a Molnár, Merza, Pagetti, Csapó család birtoka volt.

1850-ben 951 fő volt a lakosság létszáma, kb. 50%-a román.

1859-ben, egy súlyos tűzvészben a falu kétharmada leégett.

Darvashoz tartozott még Nagy-Bozsód, Puszta-Csiff, Pagatt, Csapó, Kocsordos, Szőrfű, Gáltanya és Malomvölgy puszta is.

1552-ben még fennállt, ekkor Bozsófy Pál volt földesura. A török időkben azonban elpusztult Darvassal együtt.

1723-ban már pusztaként volt említve, földesura ekkor Baranyi Miklós volt.

  • Csiff puszta egykor szintén egyházas hely volt.

1405-ben birtokosa Csiffy Péter volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Máté József független[5]
1994–1998 Agrárszövetség[6]
1998–1999 Jankuly Imre független[7] hivataláról lemondott
2000–2002 Zámbó Kálmán független[8] Időközi választás: 2000. február 13.
2002–2006 Máté József független)[9]
2006–2010 MSZP[10]
2010–2012 független[11] hivataláról lemondott
2012–2014 Buk György független[12] Időközi választás: 2012. december 2.
2014–2019 független[13]
2019-től Takács Attila független[1]

A településen 2000. február 13-án időközi polgármester-választást tartottak,[8] az addigi településvezető, Jankuly Imre lemondása miatt.[14] 2012. december 2-án ugyancsak azért kellett Darvason időközi polgármester-választást tartani,[12] mert a korábbi faluvezető – ez esetben Máté József – szeptemberben lemondott posztjáról.[15][16]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
557
551
550
478
476
472
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% németnek, 3% románnak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,7%, református 28%, görögkatolikus 5,9%, felekezeten kívüli 48,6% (5,6% nem válaszolt).[18]

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% románnak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,6% volt református, 5,7% római katolikus, 1,9% ortodox, 0,8% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 34,7% felekezeten kívüli (31,7% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom - 1797-ben épült.
  • Görög k. templom.

Források[szerkesztés]

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Karai Antal: A Sárréti települések története (Megjelent 1965-ben A Sárréti írások című antológiában)

Híres szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Darvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Comunitatea română din Ungaria (román nyelven). Ambasada României în Ungaria . (Hozzáférés: 2022. június 5.)
  4. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  5. Darvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Darvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  7. Darvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  8. a b A 2000. február 13-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. február 13. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  9. Darvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  10. Darvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  11. Darvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  12. a b Darvas települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. december 2. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  13. Darvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  14. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  15. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  16. Új polgármestere van Darvasnak (magyar nyelven) (html). Szon.hu, 2012. december 3. [2020. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  17. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  18. Darvas Helységnévtár
  19. Darvas Helységnévtár

További információk[szerkesztés]