Váncsod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Váncsod
BihorSolnocCrasna Josephinische Landesaufnahme pg24-22.jpg
Váncsod címere
Váncsod címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Berettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Szalay Csaba (FIDESZKDNP)[1]
Irányítószám 4119
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 1223 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 35,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 34,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Váncsod (Magyarország)
Váncsod
Váncsod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 11′ 52″, k. h. 21° 38′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 52″, k. h. 21° 38′ 25″
Váncsod (Hajdú-Bihar megye)
Váncsod
Váncsod
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Váncsod weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Váncsod témájú médiaállományokat.

Váncsod község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Hajdú-Bihar megyében, Berettyóújfalutól keletre, Gáborján és Mezőpeterd között fekvő település.

Története[szerkesztés]

A 13. század elején már említik a település nevét Iváncsod néven, egy perrel kapcsolatban, amikor egy András nevű lakosa lett gyujtogatás vádja miatt a váradi istenítéletiszék elé idézve.

A falu régen nem a mai helyén állt, hanem az ún. egyházasszigeten.

A 15. századtól ismerjük birtokosait is. Az 1400-as években a Váncsodi Horváth család, az 1500-as években pedig a Váncsodi, Dombrádi, Vajas, Vajay családok, majd a Fodor és Pallagi családok voltak a település birtokosai.

Az 1800-as évek első felében pedig már 17 családnak volt itt birtoka: a Csapó, Gazdagh, Szilágyi, Lányi, Vajda, Beliczay, Olasz, Sághó, Balogh, Géczi, Török, Tóth, Zilahy, Budaházy, Farkas, Lovassy, Miskolczy családoknak.

Az 1900-as évek elején Vécsey Arnold örököseinek voltak itt nagyobb birtokai.

A településhez tartoztak: Gyopáros, Ölyvös, Rekettyés, Berettyómellék és Szík puszták is.

Borovszky a község érdekesebb dűlőneveit is feljegyezte: Telek dűlő, mely elpusztult falu helye volt. Guszár dűlő pedig ugyancsak az elpusztult Guszár község emlékét őrzi. A Nemes, Seres, Tomajd sziget helynevek mindegyike egykori tulajdonosának nevét örökítette meg.

A település református temploma 2015-ben 27 millió forintból újult meg.[3] A templom felújítása márciusban kezdődött, a felújítás során szellőző vakolattal látták el a lábazatot, kicserélték a nyílászárókat, megoldották a csapadékvíz elvezetését és elbontották a templomot körülvevő kerítést.[4]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom - 1790 körül épült.
  • Világháborús emlékmű.
  • A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
  • Muzeális értékű tűzoltó kocsi, a református templom mellett.
  • Szent István mellszobor a református templom mellett.
  • A falu főbb utcáit több, esztétikusan kialakított, kisebb park díszíti.
  • Halastó a Kossuth utca Gáborján felőli végén.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Váncsod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Derencsényi István: A váncsodiak régi álma teljesült (HTML). BOON, 2015. július 5. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
  4. Huszonhétmillió forintból újult meg a váncsodi református templom külseje (HTML). Hajdú Online, 2015. július 5. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]