Ugrás a tartalomhoz

Váncsod

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Váncsod
Református templom
Református templom
Váncsod címere
Váncsod címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállásközség
PolgármesterHodosi Norbert (független)[1]
Irányítószám4119
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség993 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,43 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′, k. h. 21° 38′47.200000°N 21.633333°EKoordináták: é. sz. 47° 12′, k. h. 21° 38′47.200000°N 21.633333°E
Váncsod (Hajdú-Bihar vármegye)
Váncsod
Váncsod
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Váncsod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Váncsod témájú médiaállományokat.

Váncsod község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Berettyóújfalutól keletre fekszik, természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík északi vidékén, a Berettyó–Kálló köze szomszédságában.[3]

A szomszédos települések: észak felől Gáborján, kelet felől Bojt, délkelet felől Biharkeresztes, dél felől Mezőpeterd, nyugat felől Berettyóújfalu, északnyugat felől pedig Szentpéterszeg.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4815-ös út, ezen érhető el a 42-es főút mezőpeterdi szakasza, illetve Gáborján és az M4-es autóút ottani csomópontja felől is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal érinti, de megállási pontja nincs a területén, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget Mezőpeterd vasútállomás kínálja, mintegy 4 kilométerre délre.

Története

[szerkesztés]

A 13. század elején már említik a település nevét Iváncsod néven, egy perrel kapcsolatban, amikor egy András nevű lakosa lett gyujtogatás vádja miatt a váradi istenítéletiszék elé idézve.

A község régen nem a mai helyén állt, hanem az ún. egyházasszigeten.

A 15. századtól ismerjük birtokosait is. Az 1400-as években a Váncsodi Horváth család, az 1500-as években pedig a Váncsodi, Dombrádi, Vajas, Vajay családok, majd a Fodor és Pallagi családok voltak a település birtokosai.

Az 1800-as évek első felében pedig már 17 családnak volt itt birtoka: a Csapó, Gazdagh, Szilágyi, Lányi, Vajda, Beliczay, Olasz, Sághó, Balogh, Géczi, Török, Tóth, Zilahy, Budaházy, Farkas, Lovassy, Miskolczy családoknak.

Az 1900-as évek elején Vécsey Arnold örököseinek voltak itt nagyobb birtokai.

A településhez tartoztak: Gyopáros, Ölyvös, Rekettyés, Berettyómellék és Szík puszták is.

Borovszky a község érdekesebb dűlőneveit is feljegyezte: Telek dűlő, mely elpusztult falu helye volt. Guszár dűlő pedig ugyancsak az elpusztult Guszár község emlékét őrzi. A Nemes, Seres, Tomajd sziget helynevek mindegyike egykori tulajdonosának nevét örökítette meg.

A település református temploma 2015-ben 27 millió forintból újult meg.[4] A templom felújítása márciusban kezdődött, a felújítás során szellőző vakolattal látták el a lábazatot, kicserélték a nyílászárókat, megoldották a csapadékvíz elvezetését és elbontották a templomot körülvevő kerítést.[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Név Jelölő szervezet Megjegyzés
1990–1994 Bogáti Károly független[6]
1994–1998 független[7]
1998–2002 független[8]
2002–2006 független[9]
2006–2010 független[10]
2010–2014 Szalay Csaba Fidesz-KDNP[11]
2014–2019 Fidesz-KDNP[12]
2019–2024 Fidesz-KDNP[13]
2024–2025 Fidesz-KDNP[14] A képviselő testület feloszlatta magát.
2025– Hodosi Norbert független[1] Időközi választás: 2025. szeptember 7.

2025. szeptember 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a településen, az előző képviselő-testület május 30-án kimondott feloszlása miatt.[15]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
1203
1215
1223
1097
1013
1040
1005
993
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 3,1% románnak mondta magát (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,5%, református 66,4%, görögkatolikus 0,6%, izraelita 0,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,5% (18,4% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% románnak, 0,8% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek, németnek, bolgárnak és ukránnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,5% volt református, 3,5% római katolikus, 0,9% görög katolikus, 0,9% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 13,8% felekezeten kívüli (28,7% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református templom - 1790 körül épült.
  • Világháborús emlékmű.
  • A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
  • Muzeális értékű tűzoltó kocsi, a református templom mellett.
  • Szent István mellszobor a református templom mellett.
  • A falu főbb utcáit több, esztétikusan kialakított, kisebb park díszíti.
  • Halastó a Kossuth utca Gáborján felőli végén.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1 2 Váncsod időközi önkormányzati választás. (Hozzáférés: 2025. szeptember 7.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8
  4. ↑ Derencsényi István: A váncsodiak régi álma teljesült (HTML). BOON, 2015. július 5. (Hozzáférés: 2015. július 29.)[halott link]
  5. ↑ Huszonhétmillió forintból újult meg a váncsodi református templom külseje (HTML). Hajdú Online, 2015. július 5. [2015. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
  6. ↑ Váncsod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Váncsod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  8. ↑ Váncsod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. ↑ Váncsod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  10. ↑ Váncsod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  11. ↑ Váncsod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  12. ↑ Váncsod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2025. szeptember 16.)
  13. ↑ Váncsod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2025. szeptember 16.)
  14. ↑ Váncsod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2025. szeptember 16.)
  15. ↑ Bekecs Sándor: Feloszlatta magát a hajdú-bihari település képviselő-testülete (magyar nyelven) (html), 2025. május 31. (Hozzáférés: 2025. június 26.)
  16. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. ↑ Váncsod Helységnévtár
  18. ↑ Váncsod Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Váncsod&oldid=28859633”