Földes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Földes
Református templom
Református templom
Földes címere
Földes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásPüspökladányi
Jogállás nagyközség
Polgármester Jeneiné Dr. Egri Izabella[1]
Irányítószám 4177
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 3980 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség60,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület65,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Földes (Magyarország)
Földes
Földes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 15″, k. h. 21° 21′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 15″, k. h. 21° 21′ 55″
Földes (Hajdú-Bihar megye)
Földes
Földes
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Földes weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Földes témájú médiaállományokat.

Földes egy település Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföldön fekszik Hajdú-Bihar megyében, a 42-es főút mellett, Püspökladány és Berettyóújfalu között, Debrecentől 35 km-re délnyugatra. Földestől északkeleti irányban 5 km-re folyik a Keleti-főcsatorna.

Közvetlenül szomszédos települések: Sáp (4 km-re délre), Báránd (10 km-re nyugatra), Tetétlen (5 km-re délnyugatra), Hajdúszovát (14 km-re északkeletre), Derecske (20 km-re keletre), Berettyóújfalu (16 km-re keletre). Autóbuszjárat köti össze Debrecennel, Berettyóújfaluval, Püspökladánnyal, Kabával, Nagyrábéval. A legközelebbi vasútállomás Sápon található.

Története[szerkesztés]

A község határának nyugati szélén, a 42-es számú főút melletti Inacs halomnál, az 1938-as ásatások alkalmával agyag- és kerámiaedényeket találnak. Ezeknek a helye újkőkori lelőhelynek bizonyul, megőrizve az itteni első emberi település nyomait. Gödörlakásaik, majd paticsfalú égetett házaik maradványait éppúgy megtalálják az ásatások alkalmával, mint a rézkori ember eszközeit. A község nevének eredetéről Kiss Lajos és Kálmán Béla nyelvészek azt állítják, hogy talajáról kapta.[3][4] Módy György történész szerint a falu neve személynévi eredetű és azt feltételezi, hogy földműveléssel foglalkozó szolgálónépéről kapta.[5] Földes saját hagyományát a néveredetről Virágh László tanító adja tovább.[6][7]

Földes eredettörténetének 1198-hoz kötése megalapozatlannak bizonyul.[8][9] Első – hosszú ideig vitatott[10] – írásos említése 1215-ben a Váradi Regestrumban található: a Heldus (Földes) falubeli Moysa fia Gyuro poroszló (pristaldum nomine Gyuro filium Moysa de villa Heldus), bajomi és rábéi emberek peres ügyében jár el. Ezután Földes neve 1342-ig írott forrásokban nem bukkan fel, a pápai tizedjegyzékben nem található, de a faluban fennmarad egy érdekes hagyomány.[11] Erről az időről Rogerius váradi kanonok tudósít.[12] Földes egészen biztos említése[13] 1342. V. 31-én történik, amikor az egri káptalan Károly Róbert királyhoz írt jelentésében a földesi Tamás fia András nemes tanúként fordul elő (Andreas filius Thomae de Feldes). Ők a falu birtokoscsaládjának első tagjai. A Földesi családnevet később a falu nevéből alakítják ki. Földesről a XV. sz. végéig csak a Földesi család különböző tagjai fordulnak elő az iratokban. Ugyanebben az évben említik a földesi Jakab főesperest és testvérét Benedeket. 1399-ben lopásért, rablásért, fej- és jószágvesztésre ítélt vádlottak közé kerül több földesi nemes. A földesi (Tarnak mondott) Péter fia Imre, valamint Mihály fiai Tamás és János, akiket csak száműzetésre ítélnek (proscribálnak) s ők bűnösségük tudatában a vármegyei közgyűlésen meg sem jelennek.

1400-ban Rábé birtokoscsaládjának egyik birtokátadásról szóló oklevelében említik először Földest a falut, (…egy birtokrész mely Földes felé esik …a parte possessionis Feldes nominate). 1405-ben Földesi magnus (Nagy) Benedek és Tamás majd András Szatmár vármegye alispánjai. Baán Kálmán szerint ez a magnus Benedek az alapítója és névadója a Földesi Nagy családnak. 1407-ben Földesi Vince (Vincentius de Felwdessy) királyi ember. Ő az első családtag akinél már kialakult családnév szerepel. 1417-ben Földesi Nagy Benedek (Benedictus magnus de Feldes) kijelölt nádori ember. Csoma József kutatásai szerint Hunyadi János 1449-ben címert adományoz a Földesi család több tagjának. Földes birtokoscsaládja váltakozva használja a Földesi és Szentmiklósi nevet birtokaik helyétől függően. 1459-ben tűnik fel egy birtokperben Földesi Adorján (Adriani litterati), aki már a magasabb iskolai végzettséget jelentő literátus – deák, diák – nevet viseli a faluban. A Földesi Nagy család egyes tagjai 1465-ben nemesi gyilkosságot követnek el. Mátyás király a gyilkosságban résztvevőket fej- és jószágvesztésre ítéli és birtokaikat a Bajoniaknak, Sztáriaknak és Parlagiaknak adományozza. 1483-ban a váradi káptalan Mátyás király parancsára, többek közül, Földesi Istvánt[14] jelöli királyi embernek, akinek a Hosszúmacson is birtokos Szakolyi Miklóst kell háromszori kikiáltással törvénybe idézni. A Bajoniak és Sztáriak 1465-ös birtokszerzésük után nem tartózkodnak Földesen, a földesi és szentmiklósi birtokokat mint uradalmi intézők (procuratorok), a Harangiak és a Simaiak kezelik. A földesi nemesek és az intézők között nincs békesség. 1489-ben és 1510-ben még egyezséget kötnek, de 1516-ban a földesi nemesek rátörnek a Harangi és Simai család Békés vármegyei Félhalomban lévő kúriájára.

A XVI. század elején 30 földesi egytelkes nemes családról van hiteles adat. 1537. V. 7-én Szapolyai János király rendeletben erősíti meg[15] a földesi nemeseket Szabolcs vármegye ellenében, akik kötbér (vinculum) alapján egyik nemes társukat, Parlaghy Györgyöt, 1 forintra büntetik a hadiadó fizetésének megtagadása miatt. Ez az okirat a későbbiekben sokszor szolgál bizonyítékul számukra a nemesi kiváltságok felett álló községi joghatóság védelmében. 1549-ben két összeírásban[16] is szerepelnek a földesi egytelkes nemesek. Az egyik összeírás szerint Szabolcs vármegye 128 egytelkes nemese közül 36 nemes él itt. A másik (pozsonyi kamara) összeírása szerint pedig a falut 26 rovásadót fizető egytelkes nemes lakja – akiknek ezért portaszámaik nem szerepelnek – 7 forintot fizetnek, 25 dénárral tartoznak. 1552–1570 között a török által indított várháborúk, hadjáratok alatt a község hódoltsági terület lesz, sorsa teljesen bizonytalan, állandóan fenyegetik a török-tatár betörések, pusztítások. 1557-ben Izabella királyné csak ígérni tudja Bajoni Istvánnak, hogy Esztári István halálával a rászállott örökség birtokába jut, ha Várad a királyné kezére kerül. 1566 körül a bajoni család férfiága is kihal. 1566-ban a november végi török-tatár pusztítást a falu megússza. Akkor erről a vidékről több ezer ember, köztük földesi is, kerül rabságba Szolnokra. 1571. év.[17][18] A speyeri szerződés (1570) után a falu visszakerül a vármegye joghatósága alá. 1571-től a vármegye jegyzőkönyveiben földesi és sápi nemesek kisebb-nagyobb pereinek sora szerepel egészen 1582-ig.[19] 1582-ben Földes török fennhatóság alá kerül, bevezetik még a török közigazgatást is, de az csak 1582–84 közt áll fenn.[20][21] Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1583-ban[22] elpusztult földesi és szentmiklósi birtokokra ad Paksy Jánosnak fejedelmi adománylevelet.

A mezőkeresztesi csata (1596) után Földesről egyetlen adat sincs, csak azokról van, akik Debrecenbe költöznek. Szabolcs vármegye déli része teljesen elhagyatott hódoltsági terület, az adószedők meg sem próbálják az adók beszedését. 1616-ban a bajomi várhoz tartozó községek közt újra ott van a neve, de a régi birtokosok közül alig marad valaki. Földes, Szabolcs vármegyével együtt, ebben az időben ütközőzóna a Királyi Magyarország az Erdélyi Fejedelemség és a Török Birodalom közt. A nikolsburgi béke (1621) után a község Erdélyhez tartozik. Bethlen Gábor 1624. VII. 3-án rendeletben azt parancsolja, hogy Földes és Sáp lakosainak nemesi kiváltságai ügyében tanúvallomási jegyzőkönyvet készítsenek, amit a váradi káptalan 1625. VI. 11-én ad ki. 1645. IX. 23-án I. Rákóczi Györgytől oltalomlevelet szereznek a kóborló, fosztogató katonaság ellen, amibe belefoglalják nemesi kiváltságaik elismerését és megerősítését. 1652-ben szerepel először egy Szabolcs vármegyének írt levélen az ostyába nyomott községi pecsét – Földesiek Pecsétje – körirattal.[23] II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata után, 1660 április elején, a török bosszúhadjáratot indít és Szejdi Ahmed budai pasa végigpusztítja a szabolcsi és bihari hajdúság vidékét. Ez érinti Földest, főként Várad 1660. VIII. 27-i eleste után,[24] amikor Szabolcs és Bihar vármegye falvait, hűbér gyanánt, a harcoló törökök közt osztják szét. A súlyos adók, sarcolások elől akik csak tehetik a szomszédos vármegyékbe húzódnak, csak a vasvári béke (1664) után térnek vissza földjükre. Ezért írja Nógrádi Mátyás püspök nagybajomi lelkész 1672-ben az Idvesség kapuja című műve előszavában:…Fődeske, Sáp, Konyár és Bajom megromlott helyecske. Rápóti Mihály lelkész naplója tanúsítja, hogy 1678-ban a lakosság 79 családból áll, ami kb. 320-as lélekszámnak felel meg. 1679-ben a pestis olyan hatalmas pusztítást végez, hogy a lakosságnak több mint a fele meghal és csak 31 család marad élve a faluban. A török végső kiűzése előtt a megpróbáltatások még tovább fokozódnak. Török, tatár, kuruc és labanc csapatok támadásai késztetik újból és újból menekülésre az itt élőket, de a rögtulajdonlás mindig visszahozza őket. Ezekben az időkben válik viszont végleg elhagyatottá Mezőszentmiklós.

A török idők után újabb közösségi kiváltságleveleket szereznek be.[25] Ezután több mint 50 évig elhúzódó perek sora következik a község és a nemesek valamint Szabolcs vármegye közt.[26] 1758-ban a törvényhatósági jogért folytatott per az utolsó, amit a királyi Hétszemélyes Tábla ítéletével, 1776. II. 13-án nyernek meg a földesiek. 3 év múlva, 1779. április 15-én, a vármegyével közösen alkotják meg a Szabályrendeletet[27] a községi helyhatósági jog gyakorlására, amely 1848-ig marad érvényben. Földes napja április 14.[28][29] A nagyközség arra emlékszik minden évben ezen a napon, hogy a település nemesei – egykori községi szervezeteik létrehozásával – a vármegyével szemben is megállták helyüket a rendi alkotmány idején, kifelé biztosítva a nemesi kiváltságokat és befelé pedig a polgári egyenjogúságot.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban kb. 225 földesi lakos vesz részt.[30] 1871-ben Földes rendezett tanácsú községből nagyközséggé alakul, képviselőtestülete fele rész virilis (legtöbb adót fizető), fele rész választott tagokból áll. 1876-ban az újonnan létesült Hajdú vármegyéhez csatolják, ezzel a Szabolcs vármegyéhez kötődő 800 éves kapcsolata megszűnik. Először a nádudvari majd a hajdúszoboszlói végül a püspökladányi járáshoz kerül. Az országgyűlési választások esetében végig a nádudvari választókörzethez tartozik. A község lakóinak nemesi öröksége jól látszik az 1877-es és 1879-es választási névjegyzéken,[31] amikor országosan csak 6-7%-os a választási jogosultság, a törvényekben leírt korlátozó feltételek miatt.

Választók a nádudvari körzetben 1877-ben
választásra jogosultak lakossági arányuk
%
Egyek 195 8,2
Földes 702 29,7
Kaba 236 10
Nádudvar 485 20,5
Püspökladány 313 13,2
Tetétlen 149 6,3
Tiszacsege 287 12.1
Választójogosultság megoszlása Földesen 1879-ben
%
„régi”(nemesi) jogon 582 90
földbirtok alapján 35 5,4
jövedelem alapján 18 2,8
iskolai végzettség alapján 11 1,7

A XIX. sz. utolsó évtizedeiben elkerülhetetlenné válik az elaprózódott földek tagosítása. Földes több mint 10 000 holdas határa az 1880-as évek elején többezer részből áll. A tagosítás 1867-ben vetődik fel először és pereskedések sora után 1897-ben fejeződik be. Másik hatalmas feladat a XX. sz. elején a belvízveszély elhárítása. 1904-ben először a földesi határ északi részén készül el – a környező térség együttes vízrendezése folyamán – egy csatorna a Hamvas-érben, majd 1914-ben a határ déli részén vezetik le a holt Kálló vizét a sárréti csatorna meghosszabbításával. 1927-ben építik fel a ma is látható emeletes Községházát.[32]

Az első világháborúban a falu kb. 900 katonája közül 306 hal hősi halált, emléküket szobor őrzi. A megyében található emlékművek közül ez az első. A második világháború 352 hősi katonahalottjának és lakossági áldozatának egy másik emlékművet állít a község 1990-ben.

A Földesen született Zoltai Lajos Debrecen múltjának kiváló tudósa is részt vesz a környék régészeti múltjának feltárásában.[33] Dr. Herpay Gábor: Földes község története című könyve az első átfogó összefoglalása a falu múltjának.[34]

1944 októberében a Földes környéki harcokban 15 magyar, 6 orosz és 20 német katona esik el.[35] Az elöljáróság elmenekül de a törvénybíró vezetésével október 22-én a lakosság megkezdi a romok eltakarítását. November 27-én újraindul a közigazgatás, decemberben héttagú rendőrséget szerveznek és 370 taggal megalakul a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete. A Nemzeti Bizottság 1945. január 15-én kezdi meg működését, vállalva a lakosság ellátásának megszervezését, a munka megindítását minden területen, a pártközi egyeztetést. A legnagyobb pártnak a Független Kisgazdapárt bizonyul mind a két (1945. és 1947. évi) szabad választáson. A Földigénylő Bizottság 1239 holdat oszt ki 348 földnélkülinek. 1949-ben kezdik el a villanyvilágítás bevezetését, amit 20 év múlva fejeznek be teljesen. 1968-ban elkészül a törpevízmű, majd ezt követően felgyorsul az alapvető intézményi háttér pótlása, megkezdődik a község korszerűsödése, az életminőség javulása. A községben 1949-ben szerveződik az első mezőgazdasági termelőszövetkezet. Az 1950-es évek végére a megszűnések, átalakulások, egyesülések után a Rákóczi és a Lenin tsz marad meg. Az 1960-as években a nagyobb Rákóczi tsz országos hírnevet szerez.

Református temploma[szerkesztés]

Református templom

A XVI. század második felében, 1557 után, térnek át a református hitre, amikor a református egyház Debrecenben is végérvényesen kialakul és megszilárdul. Az első biztos adat a földesi református egyház létezéséről 1597-ből ismert, amikor a debreceni tanács ítélkezik Mihály nevű papjának házassági-válási ügyében, a férjet mondva ki bűnösnek a válóperben.[36] Földes már 1764-ben kőtemplommal és kőtoronnyal rendelkezik. A református templomot 1822–28, a tornyot 1830–34 között újítják fel a jelenlegi nagyságra, mai végleges formáját 1885-ben kapja.[37] Tornyának három harangja van. A Bihar megyei Sárrét orgonáinak legnagyobb építője, Angster József pécsi orgonaépítő mester által 1894-ben készített orgona, a környék legszebb hangú orgonája. A templom famennyezete egyedülállóan szép, különlegesség a református templomok esetén. Legutóbb 2010-ben volt felújítva.

Templomkert[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A 2015-ös népszámlálás adatai szerint a település lakossága 3980 fő volt, és a lakosság száma fokozatos csökkenést mutat az eltelt 6 évtizedben.[38]

Földes népessége
év év év
1870 4560 1941 5776 2005 4241
1880 4547 1949 5889 2009 4092
1890 4814 1960 5415 2011 4062
1900 5137 1970 5159 2013 4069
1910 5539 1980 4950 2014 3996
1920 5439 1990 4598 2015 3980
1930 5669 2001 4350 2016 3960
A népesség nemzetiség szerint 2011-ben
a nemzetiség, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben használt nyelv válaszok legalább egyike szerint
magyar 3623
cigány (romani, beás) 45
német 12
bolgár 9
román 5
hazai nemzetiségek együtt 71
egyéb 23
válaszok összesen 3717
népesség összesen 4062

2011-ben „A nemzetiség, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben használt nyelv válaszok legalább egyike szerint”: a település lakosságából 3623 fő magyar, a hazai nemzetiségek[39] közül jelen van a cigány, német, bolgár, román kisebbség, vannak még egyéb, nem a hazai nemzetiségekhez tartozó lakosok is.[40]

Gazdasága[szerkesztés]

Földes mezőgazdasági adottságai kedvezőek. A szövetkezetek, részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok mellett erősödő vállalkozások jelentik a stabil foglalkoztatási lehetőségeket. A településen 5 rt., 24 kft., 10 bt. és 225 egyéni vállalkozó tevékenykedik, jelentős a mezőgazdasági őstermelők száma.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Szabadidőközpont és strandfürdő
    • Sportpályák
    • Fürdő
    • Camping
Községháza
  • Községháza
  • A községi könyvtár Karácsony Sándor emlékkiállítása
  • Kállay tájház és közösségi színtér
  • Református templom
  • 56-os kopjafa
  • Kárpátmedencei Vőfélyek Találkozójának kopjafája
  • I. és II. világháborús emlékművek
  • 1848-as emlékmű
  • Bihari-sík Tájvédelmi Körzet
  • A községben évente visszatérő rendezvények: „Földes napja” április 14-én, „Majális” május 1-én, „Nyárbúcsúztató falunap” augusztusban valamint „Szüreti felvonulás és bál” szeptember utolsó szombatján.

Termálfürdő és Szabadidőközpont[szerkesztés]

A családias atmoszférájú fürdő kiváló pihenési lehetőséget biztosít a látogatóknak. A századelő hangulatát visszahozva azonnal belopja magát a vendégek szívébe. A közelben található gyógyvizes kútra épül, amit az 1960-as évek második felében fúrtak. Kincset érő vize gyógyászati szempontból kiváló tulajdonságú. 1344 méter mélyről jön fel és a kifolyási hőmérséklete 67 °C. Nagyon magas sótartalmú, emellett alkáli-kloridos jellegű, de tartalmaz még jódot és brómot is. Jól alkalmazható a reumatikus illetve a nőgyógyászati betegségek kezelésére.

Úszómedence

Medencék:

29 méteres úszómedence

Gyermekmedence

Termálmedence

2015-től már nem csak gyógyvízként hasznosítják az 1344 méter mélyről feltörő termálvizet.

A feltörő, metángázban gazdag 67 fokos hévíz, lehetőséget ad a településnek arra, hogy a tulajdonában lévő energiaforrást gazdaságfejlesztésre hasznosítsa. Próbaüzemnél tart a termálvíz sótartalmának kinyerésére telepített sóleválasztó; ipari sóként hasznosítják a nélkülözhetetlen anyagot. Megkezdődött a termálvíz kísérő gázának, a metánnak, egy gázmotor által hajtott kis-erőműben való hasznosításának előkészítése és az ott keletkező füstgáz hasznosítására egy alga-bioreaktor tervezésére. A tervezett algatermeléssel algaolaj és -fehérje előállítása válik valóra, amelyet tápanyag-kiegészítőnek, ipari alapanyagnak, illetve haltenyésztés céljaira hasznosíthatnak. Az önkormányzat az innovációs beruházásokkal, és azokban közreműködő műszaki és tudományos partnereivel, jelentősen csökkenti a levegőbe kerülő metángáz mennyiségét és környezetet kímélő sókoncentráció-csökkentést hajt végre.

Horgásztó[szerkesztés]

A Földesi Horgásztavat 1991-ben hozták létre, amiben nagy segítséget nyújtott a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet. A szövetkezet adta ugyanis a 10 hektáros földterületet, amely mezőgazdasági növények termesztésére alkalmatlan volt gyenge minőségű talaja miatt. A tsz a Horgászegyesület létrejöttében aktívan részt vett, majd a tó medrének kialakításában is segített mezőgazdasági gépeivel. A horgásztó helyén egy ősnádas volt. A horgásztavon található 6 sziget ‒ 5 nagyobb és a befolyóval 1 kis szigetecske ‒ kialakulásáért elsősorban az időjárás a felelős, hiszen annak idején a mostoha idő miatt nem sikerült kihordani a mederből a földet. Mára azonban ezek a szigetek esztétikailag is jól mutatnak a tavon.

1992-ben töltötték fel a medret vízzel a Keleti-főcsatornából és ekkor történt meg az első betelepítés is: ponty, amur és kárász került a tóba, illetve néhány tag hozott bele folyami harcsát, aminek a mérete már 50 kg fölötti lehet, ivadékai pedig mostanára rekord méretű példányok. A már említett ősnádasban voltak már halak és halivadékok is, sőt a halastó feltöltésekor a Keleti-főcsatornából is érkeztek halak: süllő, törpeharcsa, csuka, dévérkeszeg, naphal.

A süllőállomány ebből az időből származik. A törpeharcsa egy időben nagyon elszaporodott, ennek érdekében a vezetőség fekete sügért telepített a tóba, ami a törpe természetes ellensége. Mára a törpeharcsa-állomány szerencsére visszaszorult egy normális, kezelhető szintre.

A feltöltés után néhány évvel a déli részen volt néhány vízátfolyás, ami jelezte, hogy a tavat ezen a ponton erősíteni kell. Ezt úgyszintén a tsz segítségével sikerült megvalósítani. Az 1990-es évek közepétől, dunántúli mintára, bevezetésre került a beírókönyv. A mai napig fennáll a doboza a kifolyó mellett. Később megjelentek az orvhorgászok, akik főleg éjszaka járták a tavat, hálóztak, gereblyéztek. Ennek megakadályozása érdekében vezette be az akkori vezetőség a 24 órás őrszolgálatot.

1996-tól a hajdúszoboszlói Bocskaiból halivadékot sikerült szerezni és egy alkalommal nagy mennyiségű compót is.

Halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, busa, fekete sügér, naphal.

Megközelítés:

Akik a halastavat Földes felől akarják megközelíteni, azoknak Debrecen irányába kell haladniuk és a nagyközségen kívüli első kereszteződésnél jobbra kell fordulniuk. Aztán egy romos épület után, de még a Keleti-főcsatorna derecskei hídja előtt, jobbra kell fordulni. Egy mesterséges patak után, a sorompónál balra, az út végén található az őrház, ahol be kell jelentkezni.

Akik a halastavat Debrecen felől közelítik meg, azoknak annyi változás van, hogy amikor átjönnek a Keleti-főcsatorna debreceni hídján, az első nagy kereszteződésnél balra kell fordulni.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Karácsony Sándor (1891–1952) Földesen született. Pedagógiai, filozófiai író, egyetemi tanár. A magyar filozófiai gondolkodás egyik legeredetibb alakja. Jelentős neveléstudományi örökséget hagyott maga után. Szülőházának helyén ma a földesi általános iskola egyik épülete van. Az iskola és a művelődési központ Karácsony Sándor nevét vette fel.
  • Balásházy János (1797–1857) Földesen halt meg. A Magyar Tudományos Akadémia (Magyar Tudós Társaság) rendes tagja, táblabíró, birtokos gazdálkodó, mezőgazdasággal kapcsolatos könyvek írója. Eladta debreceni birtokát és 1854-ben Földesre költözött, ahol az unokája melletti telket bérelte. Utolsó írói munkáiban benne vannak a Földesen szerzett gazdasági tapasztalatok is.
  • Csáth Géza (1887–1919) író, orvos, pszichiáter és zenekritikus. Írásaival odatartozik a Nyugat nemzedékéhez, az új magyar irodalmat teremtő nagyok közé. Művei később sok íróra nagy hatást gyakoroltak. 1915 októberétől 1916 augusztusáig helyettes körorvosként dolgozott Földesen.
  • Zoltai Lajos (1861–1939) Földesen született. Muzeológus, levéltáros, régész, néprajzkutató, újságíró, lapszerkesztő. Debrecen városi múzeumának kitartó szorgalmazója, 1916-ban tiszteletbeli igazgatójának nevezték ki. 1926-ban a Tisza István Tudományegyetem díszdoktorrá fogadta. Debrecen történetének egyik legjobb ismerője volt.
  • Erőss Lajos (1857–1911) a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Debreceni Református Teológiai Akadémia tanára, a Genfi Egyetem díszdoktora. Földesen először 1883 szeptember és 1884 április közt volt Bakoss Gábor mellett segédlelkész, majd 1886–1893 között lelkész. Ittléte alatt sokat foglalkozott a község és az egyház történetével.
  • Kiss Ferenc (1862–1948) a Debreceni Tisza István Tudományegyetem első rektora, a Debreceni Református Teológiai Akadémia tanára, az Országos Református Szeretetszövetség megalapítója. 1893–1899 között volt lelkész Földesen. Lelkészsége idején 1894-ben, közadakozásból készíttették el Angster Józseffel a templom orgonáját.
  • Karacs Imre az 1930-as évek New York-i Magyar Színházának igazgatója.
  • Gál Henrik (1947–) Földesen született. 1960–1980 között birkózott. Európa-bajnokságokon Leningrádban (1976) arany-, Berlinben (1970) ezüst- és Lausanne-ban bronzérmet szerzett. Negyedik helyezést ért el az 1972-es müncheni, az 1976-os montreali olimpián és négy világbajnokságon. Tíz országos bajnokságot nyert meg. Versenyzése után 16 évig volt sikeres edző klubjánál a Ferencvárosnál.[41]
  • Pércsi József (1942–) hatszoros kötöttfogású országos egyéni bajnok, az 1976-os montreali olimpián negyedik helyezett versenyző, a sportágban Betyár néven ismert birkózó Földesen született. Egyéni aranyérmei mellett csapatban tizenegyszer nyert magyar bajnokságot a Budapesti Honvéd birkózójaként. 1971-ben a szófiai világbajnokságon az ötödik helyet szerezte meg a 90 kilós súlycsoportban.
  • Dresch Mihály (1955 –) Liszt Ferenc-díjas magyar zenész, érdemes és kiváló művész. A mai magyar dzsessz kiemelkedő alakja, kiváló szaxofonos, aki a magyar népzene és a jazz ötvözésén alapuló saját zenei világot alakított ki. Gyermekkorában Földesen nevelkedett.
  • Pércsi Lajos (1911–1958) Földesen született. Őrnagy a Honvédelmi Minisztérium Katonai Tanintézeti Csoportfőnökségén. Az óbudai Schmidt-kastélynál vesz részt az 1956-os forradalomban. A forradalom utáni megtorlás mártírja.
  • Kállay László (1818–1901) földesi földbirtokos. 1896-ban megfogalmazott és 1901-ben életbe lépett végrendeletében Földesre hagyományozta földjeinek és gazdasági épületeinek csaknem teljes körét, több mint 150 ezer aranykorona értékben, azzal a feltétellel, hogy a község az örökrészből egy Kállay nevet viselő kisdedóvót, egy aggmenházat és egy alapítványt köteles működtetni. A végakaratot Földes egykori képviselő-testületei 1945-ig lelkiismeretesen teljesítették.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Földes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kálmán Béla: „A nem homokos, nem szikes talajáról kapta nevét Földes (Hajdú-Bihar).”
  4. Kálmán Béla: A nevek világa 143. oldal. ISBN 96-302-5977-x
  5. Földes téves személynévi eredete.
  6. A hagyományfenntartó Virágh László tanító.
  7. Virágh László azt tanítja az 1950-es évek végén a kisiskolásoknak, hogy az emberek a sárréti nádas, mocsaras helyeken járva-kelve, ehhez a területhez közelítve megálltak és azt mondták: – Nini, ott földes a hely!
  8. Hajdúvármegye és Debrecen sz. kir. város adattára (1937) Földes írása.
  9. A Hajdumegye leirása (1882) című könyv Földes írásában Kiszelák Sándor ezt írja: Jerney szerint már 1198-ban mint személy- és helynév előfordul „Feldes”. A Hajdúvármegye és Debrecen sz. kir. város adattára (1937), ezt a következő mondattá ferdíti Földes írásában: A község eredetére Jerney azt állítja, hogy már 1198-ban mint „Feldes” volt ismeretes hely.
  10. Földes története I. (2002) Módy György 22–23. oldal. ISBN 963-00-9274-3 ISBN 963-00-9275-1
  11. 1241–42-ben a tatárok pusztítása elől úgy menekülnek meg, hogy állatok trágyájával rakják körbe a falut, majd azt meggyújtják és annak a füstjére a tatárok elkerülik a települést.
  12. Azt írja le, hogy a Kadan vezette déli tatár sereg milyen pusztítást végez Biharban.
  13. Herpay Gábor: Földes község története (1936) 7. oldal.
  14. Földes története I. (2002) Módy György 37. oldal. ISBN 963-00-9274-3 ISBN 963-00-9275-1
  15. Szapolyai János legfelsőbb bírói döntése 1537. V. 7.
  16. Földes története I. (2002) Bársony István 50 és 63. oldal. ISBN 963-00-9274-3 ISBN 963-00-9275-1
  17. A wittenbergi földesi(ek) hatféle változata.
  18. A Hajdumegye leirása (1882) című könyv Földes írása.
  19. Herpay Gábor: Földes Község Története 41. oldal.
  20. Herpay Gábor: Földes Község Története 71. oldal.
  21. „Hogy Földesre mennyi kincstári adó volt kivetve, azt a defterek nem tartalmazzák, egyedül Sáp község egy része után, mely a debreceni adókerülethez (náhije) tartozott, van valami feljegyzés 1583 és 1584. évekről. Velics: Török kincstári defterek 11. k. XXIV- lap.”
  22. Herpay valóban 1583-at ír könyvében bár Báthory Zsigmond 1586-tól erdélyi fejedelem.
  23. A hódoltság ideje alatt alakul ki, hogy a két teljes törvényhatóságot gyakorló község, Földes és Sáp, egymást teszi meg a saját törvényszékükön hozott bírói ítélet fellebbezési hatóságává, ami 1735-ig marad fenn.
  24. Herpay Gábor: Földes község története (1936) 46–47. oldal.
  25. I. Lipóttól 1692. X. 2-án Ebersdorfban, majd II. Rákóczi Ferenctől 1703. X. 28-án Tokajban és 1708. III. 5-én Eperjesen, végül III. Károlytól 1718. VII. 22-én Bécsben. A III. Károlytól kapott kiváltságlevél magyar fordítása sok földesi családnál megmarad napjainkig.
  26. Nemességvizsgálati perek 1725–1738. Hadnagyválasztási per 1731–1733. Pallosjog gyakorlatáért folytatott per 1731–1746. Rév-, vám-, harmincad- és egyházi tizedszedés miatt folyt per 1743–1774.
  27. Földes és Szabolcs vármegye közös Szabályrendelete 1779. IV. 15.
  28. Herpay Gábor: Földes község története (1936) 118. oldal.
  29. Első hadnagyválasztás a per után.
  30. Először, 1848 áprilisában, 138-an vonulnak be a földesi mozdítható nemzetőrök közül (a nem mozdítható nemzetőrök a falut védik). Később, VI. 8-án 8 fő, X. 10-én 20, még a X. hónapban további 25 és a XI. hónapban pedig 34 fő vonul be, akik közül sokakat folyamatosan irányítanak át a honvédségbe. Földes története I. (2002) Karacs Zsigmond 147–173 közötti oldalak.
  31. Földes története II. (2018) Püski Levente 8-9. oldal. ISBN 963-00-9274-3 ISBN 963-00-9275-1
  32. 1945-ben élelmiszerrel fizetik ki építésének utolsó kölcsönrészletét.
  33. 1925-ben a földesi határral szomszédos kis-andaházi pusztán tárja fel Andaháza XII. sz. elején épített templomának alapjait. Földes története I. (2002) Módy György 16. oldal.
  34. Herpay Gábor: Földes község története (1936).
  35. Földes főjegyzőjének jelentése Hajdú vármegye alispánjának 1945. III. 19-én. (Egy német katonákra emlékező táblán 22 katona van.) Földes története II. (2018) Püski Levente 74. oldal. ISBN 963-00-9274-3 ISBN 963-00-9275-1
  36. Ebben az időben Földes török hódoltsági terület a pusztító mezőkeresztesi csata (1596) után. Csak azokról van adat akik Debrecenbe költöznek. Herpay Gábor: Földes község története (1936) 190. oldal. Jegyzetek a 240. oldalon: Debrecen város 1597. jkv. 280. lap.
  37. Emlékiratok a földesi templom torony- és templomgombjában.
  38. 2011. évi népszámlálás; 3. Területi adatok; 3.9. Hajdú-Bihar megye (pdf) (magyar nyelven), Debrecen: Központi Statisztikai Hivatal, 141 / 216. o.. ISBN 978-963-235-347-0 ö, ISBN 978-963-235-405-7 (2013). Hozzáférés ideje: 2015. 
  39. Hazai nemzetiségek: cigányok, németek, szlovákok, ruszinok, ukránok, románok, szerbek, horvátok, szlovének, lengyelek, bolgárok, örmények, görögök.
  40. 2011. évi népszámlálás; 3. Területi adatok; 3.9. Hajdú-Bihar megye (pdf) (magyar nyelven), Debrecen: Központi Statisztikai Hivatal, 159, 162 / 216. o.. ISBN 978-963-235-347-0 ö, ISBN 978-963-235-405-7 (2013). Hozzáférés ideje: 2015. 
  41. Lengyel Mihály: Földes sporttörténete ISBN 963-00-7747-7

Külső hivatkozások[szerkesztés]