Földes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Földes
Református templom
Református templom
Földes címere
Földes címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Püspökladányi
Jogállás nagyközség
Polgármester Jeneiné Dr. Egri Izabella[1]
Irányítószám 4177
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 3980 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 60,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 65,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Földes (Magyarország)
Földes
Földes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 15″, k. h. 21° 21′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 15″, k. h. 21° 21′ 55″
Földes (Hajdú-Bihar megye)
Földes
Földes
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Földes weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Földes témájú médiaállományokat.

Földes egy település Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföldön fekszik a 42-es főúton, Püspökladány és Berettyóújfalu között található, Debrecentől 35 km-re délnyugatra. Földestől északkeleti irányban, 5 km-re folyik a Keleti-főcsatorna.

Közvetlen szomszédos települések: Sáp (4 km-re délre), Báránd (10 km-re nyugatra) Tetétlen (6 km-re délnyugatra), Hajdúszovát (15 km-re északkeletre), Derecske (20 km-re keletre), Berettyóújfalu (17 km-re keletre). Autóbuszjárat köti össze Berettyóújfaluval, Debrecennel, Püspökladánnyal,Nagyrábéval. A legközelebbi vasútállomás Sápon található.

Története[szerkesztés]

Nevét már a korai időkben is művelhető földjeiről kapta. A község nyugati szélén a 42-es számú főút mellett, 1938-ban ásatások alkalmával talált kerámiaedények újkőkori lelőhelynek bizonyultak, s jelzik az itteni első emberi település nyomait. Gödörlakásaik, majd paticsfalú égetett házaik maradványait éppúgy megtalálták az ásatások alkalmával, mint a rézkori ember eszközeit.

Egyházát 1438-ban említik először, mely Szent István néven lett felszentelve.

Földes első említése 1252-ben a Váradi Regestrumban található: idevaló poroszlói bajomi és rábéi emberek ügyében járt el. Papjával a pápai tizedjegyzékben nem találkozunk, középkori egyházát Szent István tiszteletére emelték, első említése 1483-ban. Egy 1342-es adat szerint Földesi Tamás fia András perbeli nemes tanú lakhelye. Ugyanebben az évben említik Földesi Jakab főesperest és testvérét, 1389-ben pedig Földes-i Pétert. Tíz év múlva a fej- és jószágvesztésre ítélt Földesi Miklós fiáról, Jánosról van adat. 1400-ban Földesi János fia Péter határjárásnál királyi ember. A XV. században is a Földesi és a Földesi Nagy-családok faluja. A Földesi Nagy-család gyilkosság miatt fej- és jószágvesztésre ítélt tagjainak birtokait 1465-ben Mátyás király a Bajoniaknak, Sztáriaknak és Parlagiaknak adományozta. Ők a falu földesurai a helyi kisnemesek mellett a XVI. században is, 1557-től a Sztári-Esztári-család részei a Bajoniaké lettek. 1549-ben a Szabolcs megyei adóösszeírásban 16 adómentes egytelkes nemest jegyeztek fel. A megye 1556. évi dézsmajegyzékében 1 összeírt fizet gabona és bárány dézsmát. 1566-ban Szejdi pasa serege a községet részben elpusztította. Herpay Gábor (Földes község története című könyv alkotója) szerint 1572-ben a wittenbergi egyetem tanulói között földesi is van. A szolnoki szandzsák debreceni náhie 1572. évi adóösszeírásában 39 házat (családfőt) találunk. Tíz éven belül jelentős pusztulás érhette a falut, mert 1583-ban az erdélyi fejedelem Paksy Jánosnak Földesen pusztabirtokot adományozott. Szapolyai János révén Földes több kiváltsághoz jutott, évszázadokon át jelentős nemesi kedvezményeket birtokolhattak lakói. Az 1689-es és 1713-as Szabolcs megyei közgyűlések azt bizonyítják, hogy Földes község lakosai vámon, harmincadon és vásárvámon kívül semmit sem fizettek, terményeikből soha semmit le nem adtak, kuriális nemesi kiváltságokat élveztek évszázadokon keresztül. A település nemesei - egykori községi szervezeteik létrehozásával - a vármegyével szemben is megállták helyüket a rendi alkotmány idején, egyaránt biztosítva a nemesi kiváltságokat és a polgári egyenjogúságot. Erre emlékszik a nagyközség minden április 14-én, Földes Napján.

Az első világháborúban 900 katonája közül 272 halt hősi halált, emléküket szobor őrzi. A megyében található emlékművek közül ez volt az első. A település 800 éves viharos történetét Zoltai Lajos, a debreceni Déri Múzeum kiváló tudósa tárta fel, és Dr. Herpay Gábor Földes község története című könyvében örökítette meg.

1944. október 9-től kezdve a környéken súlyos német-szovjet harcok folytak. Az elöljáróság elmenekült, de a törvénybíró vezetésével október 22-én a lakosság megkezdte a romok eltakarítását. November 27-én újraindult a közigazgatás, decemberben héttagú rendőrséget szerveztek, és 370 taggal megalakult a Szociáldemokrata Párt Helyi Szervezete. A nemzeti bizottság 1945. január 15-én kezdte meg működését, vállalva a lakosság ellátásának megszervezését, a munka megindítását minden területen, a pártközi egyeztetést.

1945-ben fizették ki a községháza építésének utolsó köcsönrészletét - élelmiszerrel! A legnagyobb pártnak itt is a Független Kisgazdapárt bizonyult mindkét (1945., 1947. évi) még szabad választáson. A Földigénylő Bizottság 1239 holdat osztott ki 348 földnélkülinek.

1949-ben kigyulladt a villany a községben, a villamosítást 20 év múlva fejezték be teljesen.

1968-ban felépült a törpevízmű, majd ezt követően felgyorsult az infrastrukturális háttér pótlása, megkezdődött a község modernizálása, az életminőség javulása. A községben 1949-ben szerveződött az első mezőgazdasági termelőszövetkezett. Az 1950-es évek végére a többszöri átalakulások, egyesülések után a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet maradt talpon, amely az ország egyik legjobb szövetkezete lett.

Református temploma[szerkesztés]

Református templom

Földes református egyházközségének, templommal bíró gyülekezetének létezését az 1597-ből fennmaradt írásos feljegyzések bizonyítják. Földes már 1764-ben kőtemplommal és kőtoronnyal rendelkezett. A református templom 1822-ben nyerte el jelenlegi formáját, többszöri átépítés és bővítés eredményeként. Tornyának három harangja van. A Bihar-Sárréti orgonák legnagyobb építője, Angster József pécsi orgonaépítő mester által készített orgona a környék legszebb hangú orgonája, mely 1894-ben épült. A templom fa mennyezete egyedülállóan szép, különlegesség a református templomok esetén. Legutóbb 2010-ben volt felújítva.

Népesség[szerkesztés]

A 2015-ös népszámlálás adatai szerint a település lakossága 3980 fő volt, és a lakosság száma fokozatos csökkenést mutat az eltelt 6 évtizedben.[3]

Földes Népessége
Év
1870 4560
1880 4547
1890 4814
1900 5137
1910 5539
1920 5439
1930 5669
1941 5776
1949 5889
1960 5415
1970 5159
1980 4950
1990 4598
2001 4350
2005 4241
2009 4092
2011 4062
2013 4069
2014 3996
2015 3980
2016 3960

Nemzetiségi megoszlás szerint a település lakosságának 89,2%-a magyar, az egyéb nemzetiségek közül a legnagyobb számú (1,1%) a cigány kisebbség, és jelen vannak a német, bolgár, román és egyéb szláv nyelvű kisebbségek is, igen kis számban.[4]

Gazdasága[szerkesztés]

Földes mezőgazdasági adottságai kedvezőek. A szövetkezetek, részvénytársaságok, korlátolt felelőségű társaságok mellett erősödő vállalkozások jelentik a stabil foglalkoztatási lehetőségeket. A településen 5 Rt., 24 Kft., 10 Bt., és 225 egyéni vállalkozó tevékenykedik, jelentős a mezőgazdasági őstermelők száma.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Szabadidőközpont és strandfürdő
    • Sportpályák
    • Fürdő
    • Camping
Földes, Községháza
  • A községi könyvtárban Karácsony Sándor emlékkiállítás tekinthető meg.
  • Kállay tájház és közösségi színtér
  • Református templom
  • 56-os kopjafa
  • Kárpátmedencei Vőfélyek Találkozójának kopjafája
  • I. és II. világháborús emlékművek
  • 1848-as emlékmű
  • Bihari Sík Tájvédelmi Körzet
  • A községben évente visszatérő rendezvény "Földes napja" április 14-én, a május 1-jei "Majális", augusztusban a "Nyárbúcsúztató Falunap" és a szeptember utolsó szombatján megtartott "Szüreti felvonulás és bál".

Termálfürdő és Szabadidőközpont[szerkesztés]

A családias atmoszférájú fürdő kiváló pihenési lehetőséget biztosít a látogatóknak. A századelő hangulatát visszahozó strand, azonnal belopja magát a vendégek szívébe. A helyi strand a közelben fúrt gyógyvizes kútra épült. Kincset érő gyógyvize a gyógyászati szempontból kiváló tulajdonságú. A hévíz, mely Földes térségében található, 30 éve tört fel a földből. A víz 1344 méter mélyről tört fel, és a kifolyási hőmérséklete 67 °C. A víz nagyon magas sótartalmú, emellett alkálikloridos jellegű, de tartalmaz még jódot és brómot is. A víz jól alkalmazható a reumatikus illetve a nőgyógyászati betegségek kezelésére.

Úszómedence

Medencék:

29 méteres úszómedence

Gyermekmedence

Termálmedence

2015-től már nem csak gyógyvízként hasznosítják az 1344 méter mélyről feltörő termálvizet.

A feltörő, metángázban gazdag 67 fokos hévíz lehetőséget ad a településnek arra, hogy a tulajdonában lévő energiaforrást gazdaságfejlesztésre hasznosítsa. Próbaüzemnél tart a termálvíz sótartalmának kinyerésére telepített sóleválasztó – ipari sóként hasznosítják a nélkülözhetetlen anyagot. Megkezdődött a termálvíz kísérő gázának, a metánnak egy gázmotor által hajtott kiserőműben való hasznosításának előkészítése, és az ott keletkező füstgáz hasznosítására egy alga-bioreaktor tervezése. A tervezett algatermeléssel algaolaj és -fehérje előállítása válik valóra, amelyet tápanyag-kiegészítőnek, ipari alapanyagnak, illetve haltenyésztés céljaira hasznosíthatnak. Az innovációs beruházásokkal az önkormányzat közreműködő műszaki és tudományos partnereivel jelentősen csökkenti a levegőbe kerülő metángáz mennyiségét és környezetet kímélő sókoncentráció-csökkentést hajt végre.

Horgásztó[szerkesztés]

A Földesi Horgásztavat 1991-ben hozták létre, amiben nagy segítséget nyújtott a Rákóczi Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet. A szövetkezettől kapta ugyanis a 10 hektáros földterületet -ami bármilyen mezőgazdasági növény termesztésére alkalmatlan, a rossz minőségű talaj miatt- a Horgász Egyesület, majd a tó medrének kialakításában is aktívan részt vett mezőgazdasági gépjeivel. A horgásztó helyén egy ősnádas volt.  A horgásztavon található 6 sziget -5 nagy és a befolyóval 1 kis szigetecske- kialakulásáért elsősorban az időjárás felelős, hiszen annak idején a mostoha idő miatt nem sikerült kihordani a mederből a földet. Mára azonban ezek a szigetek esztétikailag is jól mutatnak a tavon.

1992-ben töltötték fel a medret vízzel a Keleti-főcsatornából és ekkor történt meg az első betelepítés is, első alkalommal ponty, amur és kárász került a tóba, illetve néhány tag hozott bele folyami harcsát, aminek a mérete már 50 kg fölötti lehet, ivadékai pedig a mostanában rekord méretű példányok.  A már említett ősnádasban voltak már halak és halivadékok is, sőt a halastó feltöltésekor a Keleti-főcsatornából is érkeztek halak:  süllő, törpeharcsa, csuka, dévérkeszeg, naphal.

A süllőállományuk ebből az időből származik. A törpeharcsa egy időben nagyon elszaporodott, ennek érdekében a vezetőség fekete sügért telepített a tóba, ami a törpe természetes ellensége.  Mára a törpeharcsa állomány szerencsére vissza szorult egy normális, kezelhető szintre.

A feltöltés után néhány évvel aztán a déli részen volt néhány vízátfolyás, ami jelezte, hogy a tavat ezen a ponton erősíteni kell. Ezt úgyszintén a TSZ segítségével sikerült megvalósítani.  A ’90-es évek közepétől dunántúli mintára bevezetésre került a beírókönyv. A mai napig fennáll a doboza a kifolyó mellett. Később megjelentek az orvhorgászok, akik főleg éjszaka járták a tavat, hálóztak, gereblyéztek. Ennek megakadályozása érdekében vezette be az akkori vezetőség a 24 órás őrszolgálatot.

1996-tól a hajdúszoboszlói Bocskaiból halivadékot sikerült szerezni és egy alkalommal nagy mennyiségű compót is.

Halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, busa, fekete sügér, naphal

Megközelítés:

Akik a halastavat Földes felől akarják megközelíteni, azoknak Debrecen irányába kell haladniuk és a Nagyközség utáni első kereszteződésnél jobbra kell fordulniuk. Aztán egy romos épület után, de még a Keleti főcsatorna derecskei hídja előtt jobbra kell fordulni. Egy mesterséges patak után, a sorompónál balra, az út végén található az őrház, ahol be kell jelentkezni.

Akik a halastavat Debrecen felől közelítik meg, azoknak annyi változás van, hogy amikor átjönnek a Keleti főcsatorna debreceni hídján, az első nagy kereszteződésnél balra kell fordulni.

Testvértelepülések[szerkesztés]

  • Gościeradów (Lengyelország)

Híres emberek[szerkesztés]

  • Gál Henrik Európa-bajnok birkózó. Az 1972-es és 1976-os olimpián negyedik helyezést ért el. Földesen született.
  • Pércsi József hatszoros kötöttfogású országos egyéni bajnok, az 1972-es olimpián negyedik helyezett versenyző, a sportágban Betyár néven ismert birkózó Földesen született. Egyéni aranyérmei mellett csapatban tizenegyszer nyert magyar bajnokságot a fővárosi klub birkózójaként. 1971-ben a világbajnokságon az ötödik helyet szerezte meg a 90 kilós súlycsoportban.
  • Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas magyar zenész, érdemes és kiváló művész. A mai magyar dzsessz kiemelkedő alakja, kiváló szaxofonos, aki a magyar népzene és a jazz ötvözésén alapuló saját zenei világot alakított ki. Gyermekkorában Földesen nevelkedett
  • Pércsi Lajos őrnagy, az 1956-os forradalomban részt vevő katonatiszt, a forradalom utáni megtorlás mártírja.
  • Kállay László földbirtokos, 1896-ban megfogalmazott és 1901-ben életbe lépett végrendeletében Földesre hagyományozta földjeinek és gazdasági épületeinek csaknem teljes körét, több mint 150 ezer aranykorona értékben, azzal a feltétellel, hogy a község az örökrészből egy Kállay nevet viselő kisdedóvót, egy aggmenházat és egy alapítványt köteles működtetni. A végakaratot Földes egykori képviselő-testületei 1945-ig lelkiismeretesen teljesítették.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Földes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. 141.o. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> elem, „stat.2011.2C141” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> elem, „stat.2011.2C141” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  4. 159.o., 162.o. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> elem, „stat.2011.2C159” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> elem, „stat.2011.2C159” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal

Külső hivatkozások[szerkesztés]