Újszentmargita
| Újszentmargita | |||
 | |||
| Légi fotó | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Balmazújvárosi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csetneki Csaba[1] | ||
| Irányítószám | 4065 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1473 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 15,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 96,21 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Újszentmargita
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 43′ 42″, k. h. 21° 06′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 42″, k. h. 21° 06′ 16″ | |||
Újszentmargita
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
| |||
| Újszentmargita weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újszentmargita témájú médiaállományokat. | |||
Újszentmargita község Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvárosi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Tiszacsegétől északra, a Hortobágyi Nemzeti Park szélén található.
Vonattal elérhető volt az Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalon, ahol két megállója (Kismargita és Újszentmargita) is volt. Mára azonban ez megváltozott. Kihasználatlanság miatt a MÁV megszüntette a vonatközlekedést a térségben, viszont ezen a vonalon a Volán indított helyettesítő buszokat.
Története[szerkesztés]
A község elődje Szentmargita (utalás Szent Margitra) az egykori Koponya (vagy Koponyasi) csárda környékén volt található (ma Bödönhát). IV. Béla király az egri püspökség birtokait megerősítő oklevelében (1261. szept. 9-én) kiemelte azokat, melyeket Szent István adományozott. Ezek közé tartozott Fehér-Szent-Margita, a hozzátartozó halászokkal.[3]A falu először az 1241-42-es tatárjárás idején lett lerombolva. A falu lakosai a helyi nádasokba illetve mocsarak közé menekülve élték túl. A tatárok elvonulása után kicsit arrébb építették fel falujukat Újszentmargita néven. Az eredetileg ott kanyargó Tiszából és egykori tavakból való halászatból éltek. A Tisza szabályozásakor ezek a mocsarak és tavak kiszáradtak. A megmaradt holtág Selypes néven maradt fenn.
Nevét sokáig Árpád-házi Szent Margittal kapcsolták össze (a címer is erre utal), de az ő szentté avatása jóval azután történt, hogy hiteles források Szentmargita vagy Fehérszentmargita néven említették a falut.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- „Tilos” erdő: Őstölgyes
- Bagotai puszta
- Tuka nevezetű törpefalu
- Árpád-házi Szent Margit római katolikus templom, ahol 2013. január 27-én a névadó ereklyéjét is elhelyezték.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Újszentmargita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Borovszky: Szabolcs vármegye őstörténete
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ http://www.magyarkurir.hu/hirek/arpadhazi-szent-margit-csontereklyejevel-gazdagodott-ujszentmargita
Források[szerkesztés]
- Vitéz Ferenc: Szent Margitok öröksége (2007)
További információk[szerkesztés]
