Újszentmargita
| Újszentmargita | |||
 | |||
| Légi fotó | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Balmazújvárosi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csetneki Csaba (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4065 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1332 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 15,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 96,21 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Újszentmargita
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 43′ 42″, k. h. 21° 06′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 42″, k. h. 21° 06′ 16″ | |||
Újszentmargita
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Újszentmargita weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újszentmargita témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Újszentmargita község Hajdú-Bihar vármegyében, a Balmazújvárosi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Tiszacsegétől északra, a Hortobágyi Nemzeti Park szélén helyezkedik el, a Tisza bal parti oldalán, közvetlenül Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye határa mellett. Legnyugatibb pontja a folyótól kevesebb, mint 1 kilométerre esik, de belterülete mintegy 8 kilométer távolságra fekszik a Tiszától.
Különálló településrésze Tuka, mely a központjától megközelítőleg 6 kilométerre nyugatra fekszik.
A közvetlenül határos települések: észak felől Folyás, északkelet felől Görbeháza, kelet felől Bagota (Görbeháza különálló településrésze), délkelet felől Balmazújváros, délnyugat felől Tiszacsege, nyugat felől Ároktő, északnyugat felől pedig Tiszakeszi (utóbbi kettő már a túlparton, a Tisza borsodi oldalán található).
Megközelítése[szerkesztés]
Közúton csak északi vagy déli szomszédja felől érhető el, a 3315-ös úton. Tukával és azon keresztül egy Ároktőhöz tartozó, egykor nyilván szebb napokat látott, lakott külterületi településrésszel a 33 119-es számú mellékút köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal érintette, mely a belterülete keleti szélén haladt el és két megállási pontja is volt itt; Kismargita megállóhely a központtól nem messze keletre létesült, a Hunyadi utca vasúti keresztezése mellett, illetve Újszentmargita megállóhely a belterület északi szélén is túl; utóbbi közúti elérését a közvetlenül mellette húzódó 3315-ös út biztosította. Miután a MÁV kihasználatlanság miatt megszüntette a vonatközlekedést a térségben, a vonalon a Volánbusz indított helyettesítő buszjáratokat.
Története[szerkesztés]
A község elődje Szentmargita (utalás Szent Margitra) az egykori Koponya (vagy Koponyasi) csárda környékén volt található (ma Bödönhát). IV. Béla király az egri püspökség birtokait megerősítő oklevelében (1261. szept. 9-én) kiemelte azokat, melyeket Szent István adományozott. Ezek közé tartozott Fehér-Szent-Margita, a hozzátartozó halászokkal.[3] A falu először az 1241-42-es tatárjárás idején lett lerombolva. A falu lakosai a helyi nádasokba illetve mocsarak közé menekülve élték túl. A tatárok elvonulása után kicsit arrébb építették fel falujukat Újszentmargita néven. Az eredetileg ott kanyargó Tiszából és egykori tavakból való halászatból éltek. A Tisza szabályozásakor ezek a mocsarak és tavak kiszáradtak. A megmaradt holtág Selypes néven maradt fenn.
Nevét sokáig Árpád-házi Szent Margittal kapcsolták össze (a címer is erre utal), de az ő szentté avatása jóval azután történt, hogy hiteles források Szentmargita vagy Fehérszentmargita néven említették a falut.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
| Időszak | Polgármester | Párt |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Dr. Bartal Kálmán | független[4] |
| 1994–1998 | független[5] | |
| 1998–2002 | Képes László | független[6] |
| 2002–2006 | Csetneki Csaba | független[7] |
| 2006–2010 | független[8] | |
| 2010–2014 | független[9] | |
| 2014–2019 | független[10] | |
| 2019-től | független[1] |
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,1%, református 7,1%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 14,2% (30,8% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei[szerkesztés]
- „Tilos” erdő: Őstölgyes
- Bagotai puszta
- Tuka nevezetű törpefalu
- Árpád-házi Szent Margit római katolikus templom, ahol 2013. január 27-én a névadó ereklyéjét is elhelyezték.[13]
- Tv-torony
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Újszentmargita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Borovszky: Szabolcs vármegye őstörténete
- ↑ Újszentmargita települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Újszentmargita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Újszentmargita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újszentmargita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újszentmargita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újszentmargita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Újszentmargita települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Újszentmargita Helységnévtár
- ↑ http://www.magyarkurir.hu/hirek/arpadhazi-szent-margit-csontereklyejevel-gazdagodott-ujszentmargita
Források[szerkesztés]
- Vitéz Ferenc: Szent Margitok öröksége (2007)
További információk[szerkesztés]
- Újszentmargita hivatalos honlapja
- Újszentmargita közigazgatási portálja Archiválva 2016. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
