Ugrás a tartalomhoz

Újszentmargita

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újszentmargita
Légi fotó
Légi fotó
Újszentmargita címere
Újszentmargita címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásBalmazújvárosi
Jogállásközség
PolgármesterCsetneki Csaba (független)[1]
Irányítószám4065
Körzethívószám52
Népesség
Teljes népesség1324 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség15,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület96,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 44′, k. h. 21° 06′47.733333°N 21.100000°EKoordináták: é. sz. 47° 44′, k. h. 21° 06′47.733333°N 21.100000°E
Újszentmargita (Hajdú-Bihar megye)
Újszentmargita
Újszentmargita
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Újszentmargita weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újszentmargita témájú médiaállományokat.

Újszentmargita község Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvárosi járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszacsegétől északra, a Hortobágyi Nemzeti Park szélén helyezkedik el, a Tisza bal parti oldalán, közvetlenül Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határa mellett. Legnyugatibb pontja a folyótól kevesebb, mint 1 kilométerre esik, de belterülete mintegy 8 kilométer távolságra fekszik a Tiszától.

Különálló településrészei Tuka, mely a központjától megközelítőleg 6 kilométerre nyugatra, valamint Bödönhát, mely a belterülettől mintegy 2 kilométerre északra fekszik.

A közvetlenül határos települések: észak felől Folyás, északkelet felől Görbeháza, kelet felől Bagota (Görbeháza különálló településrésze), délkelet felől Balmazújváros, délnyugat felől Tiszacsege, nyugat felől Ároktő, északnyugat felől pedig Tiszakeszi (utóbbi kettő már a túlparton, a Tisza borsodi oldalán található).

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton csak északi vagy déli szomszédja felől érhető el, a 3315-ös úton; utóbbin közelíthető meg Bödönhát is. Tukával és azon keresztül egy Ároktőhöz tartozó, egykor nyilván szebb napokat látott, lakott külterületi településrésszel a 33 119-es számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Ohat-Pusztakócs–Görögszállás-vasútvonal érintette, mely a belterülete keleti szélén haladt el és két megállási pontja is volt itt; Kismargita megállóhely a központtól nem messze keletre létesült, a Hunyadi utca vasúti keresztezése mellett, illetve Újszentmargita megállóhely a belterület északi szélén is túl; utóbbi közúti elérését a közvetlenül mellette húzódó 3315-ös út biztosította. Miután a MÁV kihasználatlanság miatt megszüntette a vonatközlekedést a térségben, a vonalon a Volánbusz indított helyettesítő buszjáratokat.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község elődje Szentmargita (utalás Antiokheiai Szent Margitra) az egykori Koponya (vagy Koponyasi) csárda környékén volt található (ma Bödönhát). IV. Béla király az egri püspökség birtokait megerősítő oklevelében (1261. szept. 9-én) kiemelte azokat, melyeket Szent István adományozott. Ezek közé tartozott Fehér-Szent-Margita, a hozzátartozó halászokkal.[3] A falu először az 1241-42-es tatárjárás idején lett lerombolva. A falu lakosai a helyi nádasokba illetve mocsarak közé menekülve élték túl. A tatárok elvonulása után kicsit arrébb építették fel falujukat Újszentmargita néven. Az eredetileg ott kanyargó Tiszából és egykori tavakból való halászatból éltek. A Tisza szabályozásakor ezek a mocsarak és tavak kiszáradtak. A megmaradt holtág Selypes néven maradt fenn.

A mai település 1947. január 1-jével jött létre, amikor is az addig Polgár nagyközséghez tartozó Bödönhát, Csurgóhát, Egyház, Fástanya, Fövényeshát, Kerecse, Kiscserepes, Lopóhát, Margitaerdő, Nagybagota, Szandalik, Szentmargitapuszta és Tukaszilágy nevű külterületi lakott helyek Újszentmargita ideiglenes néven nagyközséggé alakultak.[4]

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Dr. Bartal Kálmán független[5]
1994–1998 független[6]
1998–2002 Képes László független[7]
2002–2006 Csetneki Csaba független[8]
2006–2010 független[9]
2010–2014 független[10]
2014–2019 független[11]
2019–2024 független[12]
2024– független[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
1486
1503
1473
1332
1314
1307
1331
1295
1324
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,1%, református 7,1%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 14,2% (30,8% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 8,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1% bolgárnak, 0,1% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7% volt református, 24% római katolikus, 3,6% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 24,1% felekezeten kívüli (39,1% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • „Tilos” erdő: Őstölgyes
  • Bagotai puszta
  • Tuka nevezetű törpefalu
  • Árpád-házi Szent Margit római katolikus templom, ahol 2013. január 27-én a névadó ereklyéjét is elhelyezték.[16]
  • Tv-torony

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Újszentmargita települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 1.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ Borovszky: Szabolcs vármegye őstörténete
  4. ↑ Posta és Távírda Rendeletek Tára 1947, 13. szám, 100-101. oldal online hozzáférés (Arcanum): 2025. november 7.
  5. ↑ "Újszentmargita települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  6. ↑ "Újszentmargita települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 13.
  7. ↑ "Újszentmargita települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 6.
  8. ↑ "Újszentmargita települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 6.
  9. ↑ "Újszentmargita települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 6.
  10. ↑ "Újszentmargita települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 13.
  11. ↑ "Újszentmargita települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 13.
  12. ↑ "Újszentmargita települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 8.
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Újszentmargita Helységnévtár
  15. ↑ Újszentmargita Helységnévtár
  16. ↑ http://www.magyarkurir.hu/hirek/arpadhazi-szent-margit-csontereklyejevel-gazdagodott-ujszentmargita

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Vitéz Ferenc: Szent Margitok öröksége (2007)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Újszentmargita&oldid=29410287”