Ugrás a tartalomhoz

Tiszakeszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszakeszi
Tiszakeszi címere
Tiszakeszi címere
Tiszakeszi zászlaja
Tiszakeszi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőcsáti
Jogállásközség
PolgármesterSipos Imre (független)[1]
Irányítószám3458
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség2459 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség56,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′ 17″, k. h. 20° 59′ 34″47.788083°N 20.992876°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 17″, k. h. 20° 59′ 34″47.788083°N 20.992876°E
Tiszakeszi (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Tiszakeszi
Tiszakeszi
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tiszakeszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakeszi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tiszakeszi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőcsáti járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Mezőcsáttól 8 km-re délkeletre, Tiszatarjántól délre, a Tisza partján található. Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak a MezőcsátTiszaújváros közti 3313-as útból kiágazó 33 106-os számú mellékúton érhető el.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A Keszi török eredetű szó: az ótörök Kesak (darab), s ennek töve a kes (vág). Neve az egyik magyar törzs nevét viseli, a falu valószínűleg a törzs tagjainak részvételével jött létre, és kezdetben e törzs tagjainak birtokában lehetett.

Története

[szerkesztés]

Tiszakeszi, Keszi nevét 1332-ben a pápai tizedjegyzék említette először, melyben megnevezik Szent Simonról és Júdásról elnevezett templomát is, melynek papja 8 garas pápai tizedet fizetett, ami már korábban létrejött jelentős községre vall.

A 15. század közepén Brankovits György birtoka volt. A szerb despota annak fejében kapta a birtokot Zsigmond magyar királytól, hogy Lazarovits István, majd utóda Brankovits György a Balkánon előretörő török hadakkal szemben a déli végeket védelmezze. A birtokot a király 1420 körül adományozhatta Brankovitsnak, aki miután 1450 körül nem tudott ellenállni a török nyomásnak feladta Szerbiát, ezzel elvesztette magyarországi birtokait, köztük Keszit is.

1464-ben Keszi birtokosai már a Lórántffyak voltak.

1546-ban a portális összeírásban Pribék Péter és Halmoly Gergely birtoka, 1576-os összeírásban pedig 2 juhtartó gazdaságát írták össze 107 juhhal.

1594-ben nem szerepelt a község a dézsmajegyzéken, 1598-ban pedig - a keresztesi csata után - 16 családot írtak össze a községben. Ekkor 4 juhász gazdaság volt a községben 156 állattal.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kiss Lajos (független)[3]
  • 1994–1998: Kiss Lajos (független)[4]
  • 1998–2002: Kiss Lajos (független)[5]
  • 2002–2006: Kiss Lajos (független)[6]
  • 2006–2010: Kiss Lajos (független)[7]
  • 2010–2014: Sipos Imre (független)[8]
  • 2014–2019: Sipos Imre (független)[9]
  • 2019–2024: Sipos Imre (független)[1]
  • 2024– :

A településen a 2006-os önkormányzati választás apróbb érdekessége volt, hogy az egyik polgármester-jelölt neve mellett, a hivatalos választási dokumentumokban is ott szerepelt ez a kitétel: „a volt jegyző”.[7] A képviselő-jelöltek egyikének, D. Nagy Lajosnak neve mellett a lakhelyét tüntették fel („Lőcsei utca”), talán azért, hogy jobban elkülöníthető legyen egy másik, Nagy Lajos nevű jelölttől, egy másik, egyébként eltéveszthetetlen nevű jelölt neve mellett pedig a foglalkozása volt olvasható a szavazólapon („postás”).[10]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Itt, Tiszakeszi határában állt egykor a Százdi apátság, mely valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el. Alapító oklevele azonban egy a IV. Béla király által 1267-ben kiállított átiratban fennmaradt.

Az egykori monostor alapfalait 1965-ben Tiszakeszitől 2 km-re a Tisza árterében, a Százdi-szigeteken tárták fel, ahol középkori templom alapfalait és 11. századból való sírokat találtak.

  • Több kastély is volt ezen a környéken, melyből csak 2 maradt meg, az Édes kastély és a Zsóri kastély. Sajnos a többinek már csak az alapjait találni. Az Édes kastélyt ma már kultúrházként, a Zsóri kastélyt pedig napköziotthonként használják, de előfordult már hogy itt rendeztek meg vetélkedőket, és ide járnak 2 hetente a nyugdíjas klub tagjai és itt töltik az időt. Ezen kívül található még itt egy iskolamúzeum, melyet alkalmanként turisták látogatják. Ez közvetlenül a Széchenyi István Általános Iskola mellett található.Községünkben két iskola működik az egyik a Széchenyi István Általános Iskola, a másik pedig a Lórántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola. Található még itt egy Széchenyi park, ahol minden év március 15-én koszorúzási ünnepséget tartanak.

Légi felvételek

[szerkesztés]

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]

A községben egy cipőgyár működik, ami eléggé sok munkát ajánl a lakosoknak. Régebben 2 cipőgyár is működött a községben, de az egyiket bezárták.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2630
2630
2609
2516
2455
2459
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 5% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások att a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18%, református 49,8%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 12,2% (15,6% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1% ukránnak, 0,1% szlováknak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,5% volt római katolikus, 35,5% református, 0,5% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 15,7% felekezeten kívüli (34,4% nem válaszolt).[13]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Tiszakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Tiszakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tiszakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tiszakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. Tiszakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. a b Tiszakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. Tiszakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Tiszakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. Tiszakeszi települési kislistás választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  11. A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. Tiszakeszi Helységnévtár
  13. Tiszakeszi Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]