Tiszakeszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tiszakeszi
Tiszakeszi emlékpark.jpg
Tiszakeszi címere
Tiszakeszi címere
Tiszakeszi zászlaja
Tiszakeszi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőcsáti
Jogállás község
Polgármester Sipos Imre (független)[1]
Irányítószám 3458
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség2609 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség56,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszakeszi (Magyarország)
Tiszakeszi
Tiszakeszi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 17″, k. h. 20° 59′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 17″, k. h. 20° 59′ 34″
Tiszakeszi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tiszakeszi
Tiszakeszi
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tiszakeszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakeszi témájú médiaállományokat.

Tiszakeszi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőcsáti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőcsáttól 8 km-re délkeletre, Tiszatarjántól délre, a Tisza partján található. Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak a Mezőcsát-Tiszaújváros közti 3313-as útból kiágazó 33 106-os számú mellékúton érhető el.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Keszi török eredetű szó: az ótörök Kesak (darab), s ennek töve a kes (vág). Neve az egyik magyar törzs nevét viseli, a falu valószínűleg a törzs tagjainak részvételével jött létre, és kezdetben e törzs tagjainak birtokában lehetett.

Története[szerkesztés]

Tiszakeszi, Keszi nevét 1332-ben a pápai tizedjegyzék említette először, melyben megnevezik Szent Simonról és Júdásról elnevezett templomát is, melynek papja 8 garas pápai tizedet fizetett, ami már korábban létrejött jelentős községre vall.

A 15. század közepén Brankovits György birtoka volt. A szerb despota annak fejében kapta a birtokot Zsigmond magyar királytól, hogy Lazarovits István, majd utóda Brankovits György a Balkánon előretörő török hadakkal szemben a déli végeket védelmezze. A birtokot a király 1420 körül adományozhatta Brankovitsnak, aki miután 1450 körül nem tudott ellenállni a török nyomásnak feladta Szerbiát, ezzel elvesztette magyarországi birtokait, köztük Keszit is.

1464-ben Keszi birtokosai már a Lórántffyak voltak.

1546-ban a portális összeírásban Pribék Péter és Halmoly Gergely birtoka, 1576-os összeírásban pedig 2 juhtartó gazdaságát írták össze 107 juhhal.

1594-ben nem szerepelt a község a dézsmajegyzéken, 1598-ban pedig - a keresztesi csata után - 16 családot írtak össze a községben. Ekkor 4 juhász gazdaság volt a községben 156 állattal.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kiss Lajos (független)[3]
  • 1994–1998: Kiss Lajos (független)[4]
  • 1998–2002: Kiss Lajos (független)[5]
  • 2002–2006: Kiss Lajos (független)[6]
  • 2006–2010: Kiss Lajos (független)[7]
  • 2010–2014: Sipos Imre (független)[8]
  • 2014–2019: Sipos Imre (független)[9]
  • 2019-től: Sipos Imre (független)[1]

A településen a 2006-os önkormányzati választás apróbb érdekessége volt, hogy az egyik polgármester-jelölt neve mellett, a hivatalos választási dokumentumokban is ott szerepelt ez a kitétel: „a volt jegyző”.[7] A képviselő-jelöltek egyikének, D. Nagy Lajosnak neve mellett a lakhelyét tüntették fel („Lőcsei utca”), talán azért, hogy jobban elkülöníthető legyen egy másik, Nagy Lajos nevű jelölttől, egy másik, egyébként eltéveszthetetlen nevű jelölt neve mellett pedig a foglalkozása volt olvasható a szavazólapon („postás”).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Itt, Tiszakeszi határában állt egykor a Százdi apátság, mely valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el. Alapító oklevele azonban egy a IV. Béla király által 1267-ben kiállított átiratban fennmaradt.

Az egykori monostor alapfalait 1965-ben Tiszakeszitől 2 km-re a Tisza árterében, a Százdi-szigeteken tárták fel, ahol középkori templom alapfalait és 11. századból való sírokat találtak.

  • Több kastély is volt ezen a környéken, melyből csak 2 maradt meg, az Édes kastély és a Zsóri kastély. Sajnos a többinek már csak az alapjait találni. Az Édes kastélyt ma már kultúrházként, a Zsóri kastélyt pedig napköziotthonként használják, de előfordult már hogy itt rendeztek meg vetélkedőket, és ide járnak 2 hetente a nyugdíjas klub tagjai és itt töltik az időt. Ezen kívül található még itt egy iskolamúzeum, melyet alkalmanként turisták látogatják. Ez közvetlenül a Széchenyi István Általános Iskola mellett található.Községünkben két iskola működik az egyik a Széchenyi István Általános Iskola, a másik pedig a Lórántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola. Található még itt egy Széchenyi park, ahol minden év március 15-én koszorúzási ünnepséget tartanak.

Légi felvételek[szerkesztés]

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

A községben egy cipőgyár működik, ami eléggé sok munkát ajánl a lakosoknak. Régebben 2 cipőgyár is működött a községben, de az egyiket bezárták.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 5% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások att a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18%, református 49,8%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 12,2% (15,6% nem válaszolt).[12]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tiszakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Tiszakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tiszakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tiszakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. Tiszakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. a b Tiszakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. Tiszakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Tiszakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. Tiszakeszi települési kislistás választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  11. A nemzetiségi népesség száma településenként[halott link]
  12. Tiszakeszi Helységnévtár

További információk[szerkesztés]